A lentebb csatolt Darwin film is megemlíti hogy az ember génkészlete 35%-ban virágokkal növényekkel is azonos. Ergo talán létrehozhatók a fotoszintézissel élõ "kis zöld emberek" (esetleg a "mély ûr" meghódítására). A fejlõdést nézve idõvel eljuthatnak az öregedést elõidézõ telomerkopás (ami megszabja minden élõlény "élettartamát") megállítására. Akinek pénze lesz rá, szervezetileg örökké élhetne akár a "halhatatlan istenek" (ha a telomerek rövidülését megakadályozzuk-visszapótoljuk a sejtek élettartama elméletileg végtelenre nõ, a szervezet elvileg halhatatlanná válHAT, bár ezzel kapcsolatban Noli korábban utalt a rák veszélyére) Vannak (még) veszélyek és nehézségek, pld. a neuronpusztulás miatt az emberi agy mai ismereteink szerint kb. "csak" 300 évig képes normálisan mûködni. Azt vélem, mire eljutnak a "halhatatlansághoz" akkor már az agyat is meg tudják "javítani", a rákveszélyt is kiküszöbölik. Igaz túlnépesedéshez vezet és ennek okán majd sokaknak el kell hagyni a Föld bolygót (terraformálni a Marsot, Hold-kolóniákra, "lakótelep-ûrállomásokra" vagy új bolygókra szétszóródva). Élettartamát és szellemi kapacitásait megsokszorozhatja az Ember, benépesítheti a Mindenséget. A Nap felfúvódása elõl új bolygóra menekülhet majd Univerzum élete végén akár létrehozhat egy újabb Univerzumot ahová átköltözhet. Ha pedig rajtunk kívül is léteznek értelmes életek (mely gondolatért Giordano Brunó szerzetest megégették) a gondolkodni képes agyak legyenek bármely világban és testformában, összefoghatnak a fennmaradás érdekében. Hacsak világméretû kataklizma nem szól közbe, az ismeretek fejlõdését és alkalmazását MEGÁLLÍTANI NEM LEHET. Hiába volt üldözött ördögi mesterkedés az alkímia (és a homunkulusz próbálkozás) mégis kialakult és egyre fejlõdik a kémia/biokémia. Az angliai géprombolók hiába verték szét a gépeket 1811-ben, a lyoni takácsok 1831-ben Jacquard gépét, ma szövõgépek milliói dolgoznak szerte a világon. A középkorban (részben hatalmi okok miatt) dogmatikusan hitelesnek tekintett arisztotelészi világképet is átírta Kopernikusz-Kepler, Galilei-Newton, õket a matematika/fizika/csillagászat fejlõdésével a relativisztikus világkép és bizonyára ezt is felváltja idõvel más elmélet. A fejlõdést manapság csak egy világûrbõl érkezõ vagy földi (ökológiai vagy háborús) katasztrófa állíthatja meg (a sokat emlegetett "Dies irae dies illa solvet saeclum in favilla - A harag napja, az a nap amikor [isten haragja] hamuvá égeti a világot") és a fejcsóváló tamáskodók bátran idézhetik Luciferrel Madách sorait: "A tudomány nem gyõzött végzetén". Amikor már képes lesz az emberiség ilyen csapások kivédésére is, semmi nem állíthatja meg fejlõdését hiszen Newtont idézve "most még csak gyerekmód a partjain játszunk színes kavicsokkal, de a megismerés végtelen óceánja elõttünk áll" - eljön a vízre szállás ideje is felkutatni az óceánt. Elkanyarodva a fotoszintetizáló emberektõl, záradékul a kutatások irányát jelezve idézek néhány részt Paul Davies: Az utolsó három perc c. írásából:
1., Ellentétben a hamis vákuum valódivá történõ elbomlásával, az nem fenyegeti a világegyetem létezését, ha hamis vákuumot tartalmazó buborékot hozunk létre amelyet valódi vákuum vesz körül. Igaz ugyan, hogy a kísérlet eredményeképpen létrejöhet egy õsrobbanás, azonban az egész jelenség egy parányi fekete lyuk belsejében játszódik le, amely gyorsan elpárolog. Az újszülött világegyetem létrehozza a saját terét ahelyett, hogy a miénkbõl fogyasztana el valamennyit.
2., Bár az elképzelés teljes egészében feltételezés marad és kizárólag elméleti matematikai fejtegetéseken alapul, egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy ha megfelelõ formában óriási mennyiségû energiát koncentrálunk, akkor lehetõvé válik új világegyetemek létrehozása. A nagyon távoli jövõben, amikor a mi Világegyetemünk kezd lakhatatlanná válni, utódaink esetleg majd úgy döntenek, hogy saját érdekükben új Univerzumot hoznak létre, kiszállnak a pusztuló Világegyetembõl és az új világegyetembe távoznak.
3., Az eddig elmondottak fényében önkéntelenül is felvetõdik a kérdés, hogy vajon a mi Világegyetemünk keletkezése természetes folyamat volt-e (hasonlóan a gyermekek természetes úton történõ születéséhez) vagy valamilyen szándékos beavatkozás eredményeképpen jött-e létre (vagyis valamilyen kísérleti lombikbébinek tekinthetõ). Elképzelhetõ, hogy egy rendkívül fejlett és önzetlen lényekbõl álló társadalom egy anya- világegyetemben úgy dönt, hogy csecsemõ-világegyetemek sorát hozza létre de nem azzal a céllal hogy saját maguknak menekülési útvonalat biztosítsanak, hanem csak azért hogy valahol megteremtsék az élet kialakulásának a lehetõségét arra az esetre, ha az õ világegyetemük elpusztul.
Forrás: 10. (idézett) fejezet Link A teljes könyv: Link Érdekes olvasmány, ajánlom másnak is.
Ui: Bocs ez Noli #26882.hsz kommentje szegyenlos A disznósajtot, kolbászt, tepertõt, kolozsvári szalonnát és sült húst én sem adom, legfeljebb megosztom azzal aki kér belõle laza