Azt hiszem ismét bebizonyosodott, hogy sokan nem értik, mirõl írtam.
A fizikai meg matematikai törvények nem HIT kérdései, hanem mindegyik egy egy modell, ami leírja a valóságot. Ezek a modellek évezredek alatt fejlõdtek oda, ahol most tartanak, és MÛKÖDNEK! Megismételhetõen és MINDIG mûködnek. HA nem mûködnének, akkor nem lenne se mobiltelefon, se internet se semmi. Ellenben jóslások, asztrológiai képzelgések egyéb ezoterikus jelenségek NEM MÛKÖDNEK, nincs bennük visszacsatolás, se ellenõrizhetõség, ha mûködnének mindig, akkor azt én már rég tapasztaltam volna magamon.

Ha valaki a világ megismerésére törekszik, akkor legalább azt az egy dolgot el kell fogadnia, hogy vannak létezõ és igaz dolgok és vannak hamis, nem létezõ dolgok.
A létezõ dolgokra található magyarázat, kellõ inteligencia mellett megérthetõek, nem mondanak ellent semmilyen addigi már bevált elmélettel, legalábbis nem annyira, hogy az egész elmélet alapjait megdöntenék, tárgyfüggetlenek, nem állítják magukról, hogy a csak egyes kivételezett EMBEREK képeségei által fedezhetõ fel. Azaz az igazság univerzális és nem viszonylagos.
A hamis dolgok legjellemzõbb tulajdonsága, hogy nem léteznek. Ellentmondanak a fizikai törvényeknek, azok kiskapuitnak, kivételeinek próbálják beállítani magukat. A legjellemzõbben úgy szokták az e dolgokban hívõk bizonyítani ama valami létezését, hogy akövetkezõ mondatot mondják: NEM KIZÁRT, TEHÁT VAN!
Belekeverve a valószínûségszámítást (amihez általában nem értenek), ami ugyan tényleg megengedi a nem kizárt dolgoknak a létezését, viszont a LEHETSÉGES nem bizonyíték a létezésre.
Egy példa: véges kicsi (marha kicsi) a valószínûsége annak, hogy egy összetört pohár a padlóról önmagától visszarendezõdik ép pohárrá és visszaugrik az asztalra. Aki tanult kvantummechanikát és termodinamikát, az ki is tudja számítani: ha jól emlészem valami 1:10^10^23, azaz az egyes után még 10^23 db nullát kell írni és ezzel osztani az egyet. No de ez sem fog SOHA teljesülni, pedig még a fizikai törvények is megengedik.
A lényeg, hogy a valószínûség ill. a nemvalószínûség esetén a hit annyiban szolgál, hogy hol húzzuk meg a határt az elfogadott létezõ és a már nem elfogadható, azaz nemlétezést mutató valószínûségek között.
A lelket kár idekeverni, hiszen a tudomány csak a jól definiált dolgokról képes eldönteni, hogy igaak-e vagy hamisak. (középiskolás matek: állítások, logika: pl a nõk szépek matematikailag nem állítás, hiszen a szépség, mint fogalom, nincs definiálva). (annak ellenére, hogy tudjuk, hogy a nõk tényleg szépek, legalábbis egy mindközül a leggyönyörûbb, na azt kell megkeresni)
Akinek van érdemben hozzászólása a dologhoz, az nyugodtan tegye meg. Ezt is át lehetne rakni valamelyik más fórumba, pl a kérdésekbe.