Lujó ez a sorod nem meglepõ "a környezetvédelmi hatóság kereste meg a törvényi kiskaput a legnagyobb környezetszennyezõknek." Sajnos az élet minden területén megtalálható ez a fajta- jobb kifejezést nem találok, "piszkos trükk". Ilyen trükkökkel kimagyarázható még emberölés is az áldozatra kenve a hibát. Ügyes könyvelõk "trükkösen" manipulálják a fõkönyvet. Országok inganak meg olykor egy szemérmetlen tõzsdetrükk miatt. Minden tiszteletem az elhivatott orvosoké, ám közöttük is akad "trükkös", a szervkereskedelmet nem említve "enyhébb" példája a "horrorklinika" Link ahol szükségtelen mûtéti beavatkozások alkalmazásával nagyobb összegeket téríttettek a társadalombiztosítással. A képzett emberek etikai/morális felelõssége óriási mivel tudásukkal élhetnek vagy visszaélhetnek és nemcsak az emberiség életkörülményeit biztosító területeken. Nem léteznének tudatmódosító szerek képzett vegyészek iránymutatása nélkül, fegyver/fejlesztés/gyártás sem fizikusok-matematikusok-vegyészek-mérnökök részvétele nélkül. A képzett emberek felelõs viselkedése az élet minden területén meghatározó (pld. kis "jóakarattal" egy roncs autó is átmehet a mûszaki vizsgán). Sajnálatos hogy hatalmi- és érdekcsoportok megfizethetik (vagy elõnyökhöz juttatják a saját érdekét nézõ) képzett szakértõ/tudós számukra megfelelõ véleményét megkérdõjelezhetetlen szentenciává formálva. Úgy vélem, ez a gyakorlat nehezen elpusztítható akár a lernéi hydra (egy fejét levágod kettõ nõ helyébe) a hazugságok igazolása egyre újabb hazugságokat szül míg végül senki sem igazodik el a hazugságok szövevényében. Az egyszerûbb észjárású emberek emiatt többnyire a leghangosabb körmönfontan (könnyen érthetõ egyszerû jelszavakkal megtûzdelt közismert általánosságokból) fogalmazott véleményekhez csatlakoznak. Félõ, a világ szerkezete idõvel teljes egészében féligazságokra hamis illúziókra vagy hazugságokra épül fel könnyen összeomló kártyavárként.
Kissé eltávolodva, az érdekcsoportok rivalizálása lényegében "természetes" folyamat. Aki a legügyesebben szerez prédát az lesz az "alfa hím". A konc reményében vele tartókkal elkergeti a rivális falkákat a vadászterületrõl (természetesen parazitáik is velük szaporodnak). A probléma ott kezdõdik ha "levadásszák" a területet és a "csúcsragadozók" is éhezni kezdenek, megindul a marakodás. Bioszféránál/embernél maradva, természeti kincseink kimerítése hasonló folyamat. Egyesek a világot "svédasztalnak" tekintik az utánuk jövõknek marad amit meghagytak. Az õket segítõ "illuzionista" szakértõk képzettségük és ismereteik révén bizonyos hogy felismerik/tudják az igazságot, mégis a legjobban fizetõ érdekcsoport igényei szerint formálják véleményüket, ezzel a közvéleményt. Kihasználják hogy hitelesnek fogadják el "A TUDÓS" véleményét azok akik nem tudnak utánajárni. Korábban írtam, a Természet sose csap be, egyenes kérdésekre egyenes választ ad. Az ember viszont csûri-csavarja szót ha kellemetlen az igazsággal szembenézni. Tény hogy léteznek szükséges "jótékony" hazugságok, miként közvetlen életveszélyben is nyugtatja gyermekét egy szülõ vagy orvos a betegét. Azonban egyre jobban körvonalazódik hogy az emberi társadalmak - tisztelet a kivételnek - féligazságokra színjátszásra és hazugságokra épülnek. Már Shakespeare kimondta: "A világ egy nagy színház (benne az emberek a színészek)". A jó színész rivaldafénybe kerül, a rossz süllyesztõbe. A tetszetõs komédiát elõadó színészcsapatot önfeledten ünnepli nézõserege, miközben a színház omladozik köröttük míg végül romjai alá temeti õket... Visszakanyarodva, a szakértõk "szavahihetõségérõl" eszembe jutott egy régi mondás: "Kitalált mesébe mindig keverni kell egy kevés, mindenki által ismert részigazságot is amitõl igaz történetnek vélhetõ az egész."