Globális jelenségek
Annyi bizonyos, hogyha az IPCC prognózisokból indulunk ki, akkor baromira nem egy ilyen évnek kellett volna következnie. A jégtakaró kiterjedésérõl már írtam, hogy igen fontos körülménynek tartom, hogy honnét is alakult ez ki. Egy irdatlanul alacsony és aggasztó jégborításból nõtt ki. Ebbõl következõen nyugodtan bizonyítottnak lehet venni, hogy önmagában egyetlen téli periódus elégséges ahhoz, hogy fordulatot hozzon. Mindenféle pro kontra állásfoglalás nélkül klímánk ezen a télen játszva képes volt egy váratlan hideg fordulatra az északi féltekén, ami elgondolkodtató. Összességében pedig továbbra is az a véleményem, hogy hazánk a medencénk (és a mediterrán ciklonok sajátos helyi klímaalakító tulajdonságai révén) viszonylagos védelmében egészen olcsón megúszta eme telet, nem úgy Németország, Lengyelország, Britannia, az egész szibériai térség, Kína, Mongólia stb. És azt sem hinném, ha valaki tényeket közöl, akkor rögtön ugyanolyanná válik, mint a nagypolitikával mélyen átitatott demagóg globális felmelegedés oldal.
A kérdés miért és hogyan történt meg ez a tél, mit lehet tudni. Rendkívül szerény hurrikánszezon, így nagyobb energia maradt meg. El nino felé tendáltunk. Ha jól emlékszem, kezdetben jelentõs hõtöblettel bírt az Atlanti Óceán északi vidéke. Igen aktív, mondhatni viharos zonalitás november decemberben. Britanniában súlyos áradások, mély ciklonok törnek be messze a sarki területekre. A Barents tengernek eszébe nincs befagyni, decemberre aggasztóan kicsi jégborítás. Miközben Európában várjuk, várogatjuk a telet, már-már leírjuk december elején, elõkerülnek a szibériai hóadatok. Általános megdöbbenés, hogy hoppá erre nem is figyeltünk. Talán hurrikánok energiája hóban kezd lerakódni? (én nem tudom, ez csak egy tipp). A Golf gyengélkedik (bár egyesek szerint csak rosszkor mérik az adatokat), a Labrador elképesztõ negatív anomáliát kezd produkálni. A folytatást már nagyjából lehet ismerni. Nos és mit hozhat a jövõ? A több hó lassabban olvad, több édesvíz szaporodott fel odafenn. Viszont egy rakás energia is ott van benne. Én tényleg nem vagyok ehhez elég okos, ám szerintem értelmes tudósember, de amatõr is már itt megáll gondolkodni, ahelyett, hogy belemenjen egy kinek van igaza, illetve na ugye megmondtam játékba. A tényeket el kell könyvelni, és tovább kell figyelni. Nagyon-nagyon érdekes lett ez a tél, szerintem nagy segítséget fog még jelenteni specialitása a nagyobb térségi folyamatok hosszabb távú törvényszerûségeinek megértésében.
A kérdés miért és hogyan történt meg ez a tél, mit lehet tudni. Rendkívül szerény hurrikánszezon, így nagyobb energia maradt meg. El nino felé tendáltunk. Ha jól emlékszem, kezdetben jelentõs hõtöblettel bírt az Atlanti Óceán északi vidéke. Igen aktív, mondhatni viharos zonalitás november decemberben. Britanniában súlyos áradások, mély ciklonok törnek be messze a sarki területekre. A Barents tengernek eszébe nincs befagyni, decemberre aggasztóan kicsi jégborítás. Miközben Európában várjuk, várogatjuk a telet, már-már leírjuk december elején, elõkerülnek a szibériai hóadatok. Általános megdöbbenés, hogy hoppá erre nem is figyeltünk. Talán hurrikánok energiája hóban kezd lerakódni? (én nem tudom, ez csak egy tipp). A Golf gyengélkedik (bár egyesek szerint csak rosszkor mérik az adatokat), a Labrador elképesztõ negatív anomáliát kezd produkálni. A folytatást már nagyjából lehet ismerni. Nos és mit hozhat a jövõ? A több hó lassabban olvad, több édesvíz szaporodott fel odafenn. Viszont egy rakás energia is ott van benne. Én tényleg nem vagyok ehhez elég okos, ám szerintem értelmes tudósember, de amatõr is már itt megáll gondolkodni, ahelyett, hogy belemenjen egy kinek van igaza, illetve na ugye megmondtam játékba. A tényeket el kell könyvelni, és tovább kell figyelni. Nagyon-nagyon érdekes lett ez a tél, szerintem nagy segítséget fog még jelenteni specialitása a nagyobb térségi folyamatok hosszabb távú törvényszerûségeinek megértésében.