Mivel én tartom a háziállatot, nekem kell felelnem azért, hogy ne tegyen kárt a tõle védtelen vadállatokban. Ennek a legjobb módja, ha nem engedem ki a lakásból, de sokaknak nem ez a felfogásuk a macskatartásról... Ha már kiengedem, akkor megteszek mindent azért, hogy ne jusson hozzá a madarakhoz, pl. a kertben sok sûrû, tüskés bozótot ültetek azokra a helyekre, ahol a madarak fészkelni szeretnek. Ha nincs erre elég nagy kertem, akkor csengõt teszek a macs nyakába. Pár nap alatt megszokja, nyilvánvalóan addig nem engedem ki, s egy kis idõ után õ maga észre se fogja venni*, hogy csilingel, de a kiszemelt zsákmányok igen.

*Ez pont olyan dolog, mint minden állandó zaj, aki panelban él, nem ébred fel a lift hangjára, a szomszéd WC hangjára, stb., de aki sose aludt panelban, az nem fog tudni pár napig. Ha valaki toronyóra mellett lakik, ami negyedóránként kongat, pár nap után meg se fogja hallani. Ha valaki befújja magát parfümmel, pár perc után úgy fogja érezni, hogy nincs is rajta illat.
Egyszerûen az állandó zajoktól, szagoktól, érzésektõl az érzékszervek "elfásulnak" és nem adnak ingert az agynak. Hanem mondjuk akkor adnak, ha nincs meg a megszokott hatás - pl. ha nem üt negyedóránként a toronyóra, akkor felébred, aki elõtte éveken át hallotta álmában.
Nemcsak emberekkel, hanem állatokkal is így van, bármire lehet õket kondicionálni, talán olvastál, hallottál pl. a klikkeres kondicionálásról.