Valami amerikai filmben láttam, hogy egy öreg és egy fiatal beszélget, és azt mondja az öreg: meglátod, fiam, ha majd nyolcvan éves leszel, csak a tested lesz nyolcvan éves, de a szellemed húsz éves marad.
Sok évvel ezelõtt néztem azt a filmet, és hamisnak gondoltam az öreg kijelentését. Most, hogy már én sem vagyok húsz éves, kezdem valószínûnek tartani, és nyugdíjas koromra lehet, be is látom az igazát. A "karosszériámmal" még nincs semmi alapvetõ hiba, de az ifjonti energia már a múlté. Lélekben viszont most is olyan az ember, mint mikor kilépett a gimnázium kapuján.

A test "kopásáról": ez elvileg különbözik attól, ahogy egy gép elhasználódik. A szervezetben rengeteg sok reparáló mechanizmus mûködik, és ezek mind "intelligensek." Hadd mondjak egy példát: nemrégiben kis üvegszilánk fúródótt a hüvelykujjam hegyébe. Nem tudtam kiszedni, nem találtam meg -a bõr begyógyult, záródott felette. Nos, az idegen testektõl a szervezet igyekszik megszabadulni. Egy idõ múlva az üvegszilánk megjelent a körmöm alatt, és a körömlemezzel együtt szép lassan "lenõtt". A gyógyító-védekezõ "intelligencia" az eltávolítás leggyorsabb, legkíméletesebb módját találta meg!