Az ember már csak olyan, ha két extrém esemény idõben közel van egymáshoz, akkor ok-okozati összefüggést sejt ezek között (post hoc ergo propter hoc - utána, tehát a következtében)
Jól is van ez így, sokszor tényleg fennáll az összefüggés -DE NEM MINDIG, és ez itt a lényeg.
A fületlen nyuszi lehet az aktuálisan megnövekedett sugárzás következménye, de más tényezõket sem hagyhatunk figyelmen kívül. A szervtelepek, szervek kialakulása rettenetesen bonyolult, s gyakorlatilag fel nem tárt területe a biológiának. Úgy tûnik, a génállomány nagy hatást gyakorol erre, de hogy pontosan mi módon, az fehér folt a tudományban. A genetikai kódot már régen megfejtették, azt ti., hogy a DNS bázishármasai melyik aminosavat építik be a fehérjeláncba. Nagyon nagy fegyvertény ez, csak sajnos, az élõlény kifejlõdésérõl vajmi keveset mond. Egyik oldalon ott van tehát a génállomány a DNS bázistripletekkel, a másikon egy csomó fehérjemolekula, azaz az építõkövek. De hogy e "kövekbõl" hogy lesz szervezet, azt nem tudjuk. A formatív mechanizmusról, ami itt a lényeg lenne, csupán bölcs általánosságokat mond a fejlõdéstan (induktív hatás és egyebek).
Szóval csak arra akartam rávilágítani, milyen végtelenül komplikált és részleteiben felderítetlen folyamat egy élõlény, pl. a szóban forgó nyuszi kifejlõdése. Nyilván rengeteg hibalehetõség és ártalmas ágens létezik, nem kell rögtön a legközelfekvõbbre gondolni.