Bioszféra
Kommentedet olvasva több gondolat is megfogalmazódott bennem. A lombikban növesztett húsról például azt mondom, hogy nagyon rokonszenves elképzelés, mert nem kell állatokat megölni az étkezésünkhöz. (Bár nekünk, mint "ragadozóknak" ez "meg van engedve", bizonyos mértékig és bizonyos feltételek mellett)
Viszont azt is meg kell említeni, hogy a mesterséges hús valószínûleg csak távolról emlékeztet az "igazira". Az izmoknak sajátságos struktúrájuk, textúrájuk van, s ez testtájanként változik. Nem mindegy, hogy lábszárt vagy vesepecsenyét eszünk, vagy az általad említett csirkemellnél maradva, az gyökeresen különbözik, például, a combtól.
A vágóállatok hormonkezelése valóban aggályos, mert ezek a vegyületek univerzálisak, és ugyanazt a hatást fejtik ki az emberben, mint az emlõsállatokban. A hús persze roppant kis mennyiségben tartalmazza ezeket az anabolikus szteroidokat, de az már nem kívánatos, hogy valaki napi rendszerességgel fogyasszon ilyesmit.
A "génmanipulált" élelmiszerektõl való rettegést õszintén szólva, nem értem. Nem mintha kívánatos volna az eljárás, de különösebb veszélyét én nem látom. Egy biztos: kellõ elõvigyázat mellett a génkezelt növények nem fognak se toxinokat, se allergéneket termelni.
A manipulált növényi gén semmiféle változást nem idézhet elõ az emberi génállományban, nem épül be a genomba (erre csak aktiv vírus DNS ill. RNS képes). Külön ki kell hangsúlyozni ennek elvi lehetetlenségét, mert sok csacsi ember véleményem szerint éppen ilyesmitõl tart.
A génmanipuláció nem ránk veszélyes, hanem éppenséggel a manipulált növényre. A jelenlegi fajok génállománya optimális, mert átment az evolúció évmilliárdos "szûrésén".
Ilyen jót az ember se kitalálni, se megvalósítani nem képes. A génmanipulált élõlény a természetben kevésbé életképesnek bizonyulna természetes genomú társainál, és csakhamar kiszelektálódna.
"Az ember nem pusztulásra született, teremtetett." Ezzel a kijelentéseddel százpercentesen egyetértek. Sokan és sokszor vizionálták már az emberiség pusztulását. Nem fog bekövetkezni, legalábbis belátható idõn belül. Az emberi faj analizáló-szintetizáló gondolkodásával, absztraháló képességével a "többi" állat fölé emelkedett, ennek, valamint szívósságának, alkalmazkodóképességének és kitûnõ testi felépítésének köszönhetõen benépesítette az egész földgolyót. Ennek fényében eléggé alábecsüljük magunkat, mikor közeli megsemmisülésünket feltételezzük. Az ember alapvetõ jellegzetessége, hogy fel tud nõni a feladataihoz, úrrá lesz akár képtelen nehézségeken is. Véleményem szerint még magamagát se tudja kipusztítani, és idõben el fogja hagyni a földet, mielõtt a nap vörös óriássá puffadna.
Abban is igazad van, hogy az ember nevelhetõ, tanítható -minden tekintetben. És van az emberiségnek egy "jobbik esze" is. Nemcsak az erõszak igazgatta, s igazgatja a világot, sõt. A történelem nagy tanítói, prófétái (és itt nemcsak a keresztény kultúrkörre gondolok) mind az erõszakmentesség és jóindulat talaján álltak. Tanításaik túlélték az évezredeket, máig sokan tisztelik õket. A mindenkori erõszakoskodó zsarnokok pedig percemberkéknek bizonyultak a történelem szemében, még ha világbírók voltak is a maguk korában. Igen, a gondolat hatóerõ, és hatalom. E tény minden gondolkodõ emberre felelõsséget ró.
Viszont azt is meg kell említeni, hogy a mesterséges hús valószínûleg csak távolról emlékeztet az "igazira". Az izmoknak sajátságos struktúrájuk, textúrájuk van, s ez testtájanként változik. Nem mindegy, hogy lábszárt vagy vesepecsenyét eszünk, vagy az általad említett csirkemellnél maradva, az gyökeresen különbözik, például, a combtól.
A vágóállatok hormonkezelése valóban aggályos, mert ezek a vegyületek univerzálisak, és ugyanazt a hatást fejtik ki az emberben, mint az emlõsállatokban. A hús persze roppant kis mennyiségben tartalmazza ezeket az anabolikus szteroidokat, de az már nem kívánatos, hogy valaki napi rendszerességgel fogyasszon ilyesmit.
A "génmanipulált" élelmiszerektõl való rettegést õszintén szólva, nem értem. Nem mintha kívánatos volna az eljárás, de különösebb veszélyét én nem látom. Egy biztos: kellõ elõvigyázat mellett a génkezelt növények nem fognak se toxinokat, se allergéneket termelni.
A manipulált növényi gén semmiféle változást nem idézhet elõ az emberi génállományban, nem épül be a genomba (erre csak aktiv vírus DNS ill. RNS képes). Külön ki kell hangsúlyozni ennek elvi lehetetlenségét, mert sok csacsi ember véleményem szerint éppen ilyesmitõl tart.
A génmanipuláció nem ránk veszélyes, hanem éppenséggel a manipulált növényre. A jelenlegi fajok génállománya optimális, mert átment az evolúció évmilliárdos "szûrésén".
Ilyen jót az ember se kitalálni, se megvalósítani nem képes. A génmanipulált élõlény a természetben kevésbé életképesnek bizonyulna természetes genomú társainál, és csakhamar kiszelektálódna.
"Az ember nem pusztulásra született, teremtetett." Ezzel a kijelentéseddel százpercentesen egyetértek. Sokan és sokszor vizionálták már az emberiség pusztulását. Nem fog bekövetkezni, legalábbis belátható idõn belül. Az emberi faj analizáló-szintetizáló gondolkodásával, absztraháló képességével a "többi" állat fölé emelkedett, ennek, valamint szívósságának, alkalmazkodóképességének és kitûnõ testi felépítésének köszönhetõen benépesítette az egész földgolyót. Ennek fényében eléggé alábecsüljük magunkat, mikor közeli megsemmisülésünket feltételezzük. Az ember alapvetõ jellegzetessége, hogy fel tud nõni a feladataihoz, úrrá lesz akár képtelen nehézségeken is. Véleményem szerint még magamagát se tudja kipusztítani, és idõben el fogja hagyni a földet, mielõtt a nap vörös óriássá puffadna.
Abban is igazad van, hogy az ember nevelhetõ, tanítható -minden tekintetben. És van az emberiségnek egy "jobbik esze" is. Nemcsak az erõszak igazgatta, s igazgatja a világot, sõt. A történelem nagy tanítói, prófétái (és itt nemcsak a keresztény kultúrkörre gondolok) mind az erõszakmentesség és jóindulat talaján álltak. Tanításaik túlélték az évezredeket, máig sokan tisztelik õket. A mindenkori erõszakoskodó zsarnokok pedig percemberkéknek bizonyultak a történelem szemében, még ha világbírók voltak is a maguk korában. Igen, a gondolat hatóerõ, és hatalom. E tény minden gondolkodõ emberre felelõsséget ró.