Bioszféra

Amennyiben egy közepesnél gyengébb csapadékú év lett volna a múltévi, akkor már komolyabb problémák lennének.
Állítólag, persze tudjuk hogy mennyire lehet adni az ilyenekre, de az 50-60-70-éves korosztály megbízhatónak titulálható tagjaival beszélgetve mindig szóba jön a szárazság, és szerintük régebben ennyit nem kellett öntözni, mint az elmúlt években, sõt, volt aki azt mondta, az öntözés ilyen szinten ismeretlen fogalom volt felénk.
Valószínû, hogy egyenletesebb volt az 1950-1995 közötti idõszak csapadékellátottsága, legalábbis ennél a mostaninál csak egyenletesebb lehetett.

Ahogy Te is írtad, fajonként és fenológiai fázisonként eltérõ módon jelentkezik egyik vagy a másik szélsõség hatása. Általános érvényû okosságot nem lehet mondani, egy biztos, mindkét szélsõség káros.
A kajszit például megviseli a nyári szárazság, lógnak a levelei közben, de amikor meg virágzáskor esik, akkor a monília elviszi.
Épp írtam többször az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy egy dolog az, hogy nem esik az esõ, de olyan száraz a levegõ is, hogy a talajszárazság mellett még légköri aszály is van, a kettõ együtt nem jó.
A szõlõ pl. nagyon szárazságtûrõ, neki ez a mostani száraz idõszak (pláne a múltévi özönvizek után) tiszta Mennyország, mert nem betegszik meg, és...
Most viszont rohannom kell, este folyt. köv.