Nehezen tudom elképzelni, hogy egy gyökérkapcsolt faj a partner pusztulása után annak gyökérzetét bontva tartósan (évekig) tovább éljen. Inkább mint az obligát parazita gombák, amelyek a fa pusztulásakor minden erejüket termõtest képzésre fordítják, majd utána maguk is elpusztulnak?
Az egészségesen kivágott fa gyökerei (fajtól függõen) esetleg néhány évig életben maradhatnak.
Kb. 25 éve a szakellenõri tanfolyamon az oktatónk mondta, hogy elég messzire kell menni, hogy igazán mérgezõ leccinum-fajra találjunk (emlékeim szerint Írországba? Norvégiába?). Elmondása szerint (egyes?) leccinum fajokban van méreganyag, de nagyon alacsony hõmérsékleten (40 oC körül?) bomlik. Nyersen sem lehetnek túlságosan mérgezõk, mert a köznép számára készült gombászkönyvekben meg sem említik.
Az elõbbiek pontosságát a tanfolyam felsõfokúnak semmiképpen sem nevezhetõ szintje, az azóta eltelt 25 év felejtése és a tudásfrissítés hiánya korlátozza. szegyenlos

Bíbortinórut én is találtam szántáson, de ott volt tõle 10 m-re az erdõ.