Igen, éppen a Gönyûi-erdõben fedeztem fel a vörös érdestinóru egy termõhelyét. A sok fenyõ miatt természetesen fenyõtinóru is elõfordul itt, de ami az igazi különlegessége ennek e helynek, az a sok -nyugodtan mondhatni gyönyörûszép- változékony tinóru. Ezek hatalmasak, egészségesek. Errõl a fajról a legtöbb szakkönyv azt írja, hogy nyersen enyhén mérgezõ, de jól megfõzve ártalmatlan. Az északi országokban állítólag rendszeresen fogyasztják, árusítása is engedélyezett. Bevallom, én még nem mertem megpróbálkozni vele -ráadásul erõs kékülése nem valami gusztusos.
Az elhalt szimbiotikus partner elmélete tetszetõs, de nehezemre esik elképzelni, hogy a balatonfelvidéki hegyoldalban, tipikus kocsánytalan tölgyesben valaha nyárfa tenyészett volna. Bár ki tudja?