Sajnos, ilyen a korszellem (vagy inkább divat?). A rousseau-i "vissza a természethez" mára "el a természettõl" formára módosult. Pedig érdekes módon, a nyugati civilizáció a 60-as, 70-es évekre torkig lett a saját technikájával, denaturált dolgaival, elkezdett vonzódni az egészséges, természetes életformához -pl. akkor hódított a jogging- és a természetes anyagokhoz a mûanyagok ellenében.
Mostanra ez a tendencia teljesen megfordult, soha ilyen "mûvi" nem volt a világ, mint éppen napjainkban. Gyanítom, hogy ebben a számítógépek a ludasak, az ipari forradalom harmadik "fordulója" friss szellemi municiót adott a technika szerelmeseinek kezébe. Persze, semmi bajom a digitalizációval -enélkül nem is írogathatnék itt a fórumon. Semmi bajom, ha nem válik önjáróvá és kizárólagossá. Sajnos, minden emberi konstrukció hajlamos ez utóbbira: minél fejlettebb, specializáltabb, annál inkább magába fordul, s míg belvilága egyre tökéletesebb és koherensebb, addig egyre kevésbé hajlandó tudomást venni a "külvilágról", a hatókörébe nem tartozó dolgokról. A kifejlõdött Római Birodalmat is csak a saját mediterrán világa érdekelte, a föld más részeit -bár tudomása volt ezekrõl- érdektelennek, értéktelennek tartotta (pedig mennyit profitálhatott volna, például, Indiából!)
Sajnos, ilyen az általam egyébként nagyra értékelt egzakt tudomány is. Saját érvényességi körén belül mindent meg tud magyarázni, minden problémát képes megoldani. Az érvényességi körén kívül esõ jelenségeket hajlamos negligálni, nem létezõnek feltüntetni -így tökéletesnek látszik. A természettudomány már mindent tud az élõ természetrõl, ezzel már végzett, hogy úgy mondjam. Mi felvillanyzó volna hát ebben? Ami felvillanyzó, az a számítógépek virtuális világa!
Teljesen más szemlélettel kellene néznünk a tudományt, a megismerést. Ennek régebben mindig volt filozófiai, metafizikus együtthatója.