Öhömmm... ez így, ebben a formában nem stimmel, a cikkben jó nagy csúsztatások vannak.
Tisztán tórium-üzemanyagú erõmü (egyelõre) nincs; ehelyett arról van szó, hogy a tervezett reaktorokban nem csak az U-235, hanem az U-233 is használható üzemanyagként. Az urán energiamérlege szegényes, de már kis mennyiségü tórium adalékolásával jelentõsen javítható, a fütõelemek "elégése" után valóban "alig" marad sugárzó hulladék (ezzel is óvatosan kell bánni: a hulladék egy része rövid ideig igen erõsen sugárzó, a maradék pedig hosszú ideig igen gyengén sugárzó - de a hosszú ideig tartó erõs sugárzás, mint az urán esetén, elmarad). A hulladék kezelése pedig így sokkal egyszerübb. Ennek fényében a többezer évre elegendõ energiaforrás is megkérdõjelezendõ, hiszen urán nélkül nem megy a dolog.
Áttörést majd a folyékony sókkal müködõ reaktorok hozhatnak, melyek energiamérlege még a tóriumos reaktorokénál is jobb. Ebben a hasadó anyag folyékony formában van jelen (pl. urán-tetrafluorid) és ehhez adagolják a nem hasadó tóriumot. Hatalmas elõnye ennek az eljárásnak, hogy a reaktorba csupán egyszer kell viszonylag kis mennyiségben hasadó anyagot tölteni, a továbbiakban csak a tóriumot kell adagolni. De ez még a jövõ zenéje, noha kísérletek már 50-60 éve folynak.