Lujó örülök hogy figyelsz az ilyesmire is. Tapasztalatom szerint érdemes az "idõjós élõvilág" jelzéseire odafigyelni. Meglepõen jó "beválásuk" van, nemcsak PROB30 szint jósolta lehetõség. Kezdve a rigók 10-60 perces "vihar- és esõ jelzésein" pontosan jelezve megérkezését, sûrûségét, pillanatnyi helyszínét majd elvonulását (Metnet "publikációk" a témában: Link Link ). A békák-tücskök idõjárásváltozást fél nappal megelezõ feltûnõ megszólalása ill. elhallgatása, a hálós pókok 3-4 napos "elõrejelzése" várható szélre vagy csapadékra utaló hálóépítésük vagy elrejtõzésük szerint, a vándormadarak változó útvonalai a magasabb hidegebb-melegebb, egyenletes vagy örvénylõ légköri áramlatokra utalhat, de még a pipafüst gomolyodása/eloszlása is, ezer apró jel figyelhetõ meg a néhány órástól néhány naposig terjedõ intervallumban. Az érdekes számomra az hogy a növények és élõlények honnan "tudják" a több hetes vagy akár évszakos változásokat? Megesett már hogy a növények szignifikáns külsõ jelzéseibõl "saccolt" prognózis a véletlennél nagyobb mértékben vált be. Most úgy tûnik a növények, rovarok madarak viselkedésébõl hogy a télbe nyúlóan elhúzódó enyhe õszutónk lesz. Ezt követheti viszonylag enyhe tél, csupán a "szokásos" pár napos januári és februári elsõ napokban várható pár napos keményebb hideg okozhat gondot. Az egyszerûbb élõszervezetek nyilván jobban érzékelik a talaj és légkör nedvességtartalmának, a légnyomás apró rezdüléseinek változását. Lehetséges hogy a szelet megelõzõ illetve széllel érkezõ infrahangokat is érzékelik, amit mi emberek mûszerekkel próbálunk pótolni. A különbség talán annyi az élõvilág javára hogy a tudatos emberi mérés pár száz éve, viszont a kevésbé fejlett élõvilágból nem egy faj évek százmilliói óta "összegzi a mért adatokat". Számukra fajuk fennmaradása volt a tét hogy idejében felkészüljenek a bekövetkezõ viharra vagy évszakváltásra. Megtanulták érzékelni az alig észrevehetõ változásokat légnyomásban, párában, hõfokban és úgy tûnik "ismernek" olyan szabályosságokat melyeket mi gyarló emberek eltompult érzékeinkkel nem. Kitérõleg egy érdekes tapasztalat. Kallódik a kacatok között egy autó-légfrissítõ (tudjátok a "fenyõ alakú") rég nem illatos. Magam sem tudom miért nem dobtam el. A kocsit 2007-ben átadtam az egyik fiamnak, ezt néhány személyes cuccal kiszedtem és fiókba tettem. Ismétlem már 2007-ben sem "illatozott". Idén nyáron a kezembe akadt, kitettem hogy majd eldobom. Véletlenül felfigyeltem hogy a régesrég "bedöglött" légfrissítõ bizonyos idõjárási helyzetekben (légnyomás-pára-hõfok hármas adott értékeinél, WS beltérin ellenõriztem) idõnként illatozni kezd majd abbahagyja ha valamelyik paraméter változik. Érdekes, az ember azt gondolná hogy a hõfok emelkedésével kezd illatozni, de nem. Kifejezetten a pára és légnyomás változásaira reagál, talán a növekvõ pára "kiold" esetleg illatanyagokat és a "szagos oldatok" a csökkenõ légnyomás miatt gyorsabban párolognak. Ezen természetesen gyorsíthat a hõfok emelése, mégis a légnyomás csökkenésével járó Rh% emelkedést jelzi erõsebb illatával. Nagy melegben, száraz levegõben nem érezni illatát. Besorolható a "népi hiedelmek" körébe laza
A növények a talaj és a légkör nedvességváltozásaira reagálhatnak fõleg. A primitív élõvilág fejlettebb lényei ezt még társíthatják a légnyomásingadozás érzékelésével és a hangok terjedésével is (a meleg levegõ ritkább, a hideg sûrûbb más a hangterjedés). Nekünk gyors és erõs légnyomásváltozásnál csak a "fülünk pattog", õk bizonyára a finom változásokat is "meghallhatják" és évmilliós ösztönük figyelmezteti õket ha az idõjárási paraméterek és akusztikus jelek kritikus pontokban találkoznak. Kicsit olyan lehet ez a primitív élõvilágnak mint nekünk embereknek egy káoszmodellezés zûrzavaros ábráján megjelenõ fix elágazási pontok és folytonos görbék észlelése a monitoron. Számos olyan automatika létezik mely egy fizikai képlettel meghatározott folyamatgörbe együtthatóit követve szabályozza a hozzá kapcsolt rendszert. Tudom sokak nem rokonszenveznek azzal a megállapítással hogy az élõvõvilág növényektõl kezdve az emberig nagyrészt önszabályzõ "biorobot" mivel már a sejtek mélyén zajló mikro- fizikai/kémiai/elektromos folyamatok évmilliók alatt kialakult határfeltételek paraméterei szerint "önszabályozó" módon hangolódtak össze, kihatva a sejtcsoportosulás egészének mûködésére. Bármely élõlény viselkedését "nagyban" is sokféle határfeltétel szabályozza. Még a fejlettebb idegrendszerû lények viselkedése is nagyrészt automatikus, éhes vagyok táplálékot keresek stb. Embernél hasonlóan, de fejlett tudata révén neki nemcsak fizikai, hanem társadalmi szabályok/elvárások és lelki beállítottsága "sarokpontjai" is határfeltételt szabnak (a devianciától eltekintve, emiatt többnyire kiszámítható "automatikus" lesz a viselkedés). Egyszerûbben: ha egy sejt (ill. "célfeladatra" társult sejtek csoportja, legyen az szivacs, növény vagy ember) szabályzó rendszere jól mûködik a belsõ mikrofolyamatoktól a külvilágból érkezõ jelekre adott határfeltételeken belül maradó válaszokig, életben marad.
Bocs elkanyarodtam, még a végén kivet a Metnet moderációs szabályzórendszere nyelvnyujtas
Mesterséges eszközeinkkel nap mint nap adatokat gyûjtünk, melyeket összegezve megpróbálunk törvényszerûségeket felismerni hogy jövõbeni változásokat tudjuk prognosztizálni. A primitív élõvilág évmilliók generációinak "túlélési" tapasztalatát összegzi és örökíti át, beidegzõdött ösztöneivel ismeri fel a várható változásokat. Sarkított példa: a sújtólég érzékeléséhez nem feltétlen kell gázkromatográf, a régi idõkben jól megtette egy kanári is a bányákban. Jobban oda kellene figyelni az élõvilág jelzéseire, messzebb megyek- talán be is illeszteni a mûszeres megfigyelések közé, hasonlóan ahhoz gyakori a megfigyeléshez hogy földrengések kipattanása elõtt az állatok már jóval elõbb zavartan viselkednek (ez se "mûködik" mindig de az esetek többségében korábban utaltak vészhelyzetre mint mûszereink). Nekünk a tudatunk kifinomult, a primitívebb lényeknek az ösztönük jobb mint egynémely mûszerünk ahogy pld. a vándormadaraknak, postagalamboknak nem kell méregdrága navigációs eszköz sem GPS. Szerintem érdemes az élõvilág idõjárási reakcióit is figyelni hiszen sokkal finomabb (és "költséghatékonyabb") eszközeik vannak (Pld. egy kutya orra kitûnõ "kvantitatív és kvalitatív szerves labor". Létezik eszköz mely akár egyetlen atomot is észlel de jóval bonyolultabb összeállítani és költségesebb mint egy lepke "antennája" mely több kilométeres távolságból képes érzékelni egyetlen molekulányi feromont 1 cm3 levegõben. Vannak eszközeink, mégis javarészt kutyákat alkalmaznak drogok kiszimatolására.) Az egész filó egy mondatban: figyelnünk kell környezetünk élõvilágának jelzéseire, tapasztalatom szerint érdemes. Az élõvilág "elõrejelzése" úgy tûnik hogy jelentõsen egyezik a "hivatalos" elõrejelzésekkel. Természetesen egy váratlan fagyhullám kettétörheti a mostani "nyüzsgést" hiszen "emberi és állati rendszerben" egyaránt elõfordulhat hiba. Örülök az enyhe idõnek dolgozhatok a kertben, mások kirándulhatnak. Egy jelenség nem tetszik, már kép napja K-DK szellõ lengedez. Jól jön a légmozgás, kipucolja a poros levegõt, de helyi tapasztalatom szerint a K-rõl érkezõ légáramlat mindig komolyabb lehûlést hoz magával.
Bocs a filóért, jó napot jó kedvet Mindenkinek nevet