Thermometer kollega, szerintem csupán a mintavétel sûrûsége okoz érzékelhetõ különbséget digitális és analóg megfigyelés között. Egy mozifilmes kamera a fotokockák anyagának kémiai változásaiban rögzíti egy-egy kiragadott idõszelet történéseit az objektív látóterében. Pld. a Lumiere fivérek kamerája olykor még szaggatott-elmosódott képet mutatott (nem térek ki a filmtechnikai részletekre-okokra) DE az alapelv még ma is ugyanaz a kémiait felváltó elektromos képrögzítésben. Az idõt "felszeletelve" kémiai vagy elektromos eljárással rögzitjük egy-egy pillanatát, majd az emberi szemet becsapó gyorsasággal visszajátsszuk. Ugyanez történik a digitális hangfelvételnél, bár a hallást jóval nehezebb becsapni mint a látást. Akár kémiai akár elektromos adatrögzítésnél, jelmintákat vételezünk/rögzítünk. Elõnyük hogy végtelen sokszor megtehetjük, hátrányuk hogy a "szeletelés" hosszától függõen finom de fontos részletek elveszhetnek. Talán legjobb példája ennek (Légköroptika fórumon mutattam, önkényesen IRSP/VRSP jelenség nevet adva nekik) a viharfelhõk alatt infravörös szûrõvel észlelhetõ "futófények" videóinak feldolgozhatósága. Itt szembesültem elõször a videokockák elemzésnél a GOP Layer, Intra- Predictive- Bidirectional coded frames (I-P-B frames) okozta részleges információvesztéssel. Szinte hihetetlen, mennyi minden játszódik le a rögzítés alatt egy hardverben rendkívül rövid idõ alatt, de a megfigyelt folyamat ezalatt zajlik tovább és finom de fontos részletek veszhetnek el. Ha egy minta hosszát rövidítjük, egyúttal sûrítjük az idõegységre esõ mintavételezést, egyre jobban közelíthetünk az analóg érzékeléshez, némely tekintetben még bõvülnek is lehetõségeink, gondolj pld. a szupergyors kamerák képeire. Ha az idõszeleteléssel megközelítjük az elméleti Planck-idõt, szerintem elenyészõ különbség lesz a folytonos analóg és a "mintavételi kockákra" bontott digitális észlelés között. (A Planck-idõt az idõ természetes egységének tekintik Max Planck javaslatára, jele tP értéke 5,4E-44 sec. Nem tekinthetjük egyszerûen az idõ kvantumának, de ennél rövidebb idõtartam alatt nincs értelme összehasonlítani az Univerzum elõzõ és következõ állapotát. Pár éve mértek-rögzítettek már 100 attosec idejû folyamatot is, 1 attosec=1E-18 sec tehát a mintavételi idõközök rövidülésével, a minták szaporításával egyre jobban közeledünk a folyamatos észleléshez. Ebben lassacskán már csak az elektronokra-fotonokra váró áramköri úthossz szab határt.)
Te jobban hiszel saját megfigyelésedben és objektív mûszeres méréseidben (ami rövid távon pontosságot eredményez) megérzéseidben (mely meglehetõsen szubjektív). Hosszabb távú elõrejelzésekkel azonban még a profi elõjelzõk is gondban vannak az idõbeli távolság növekedésével szaporodó bizonytalan kimenetelû tényezõk miatt. Ezért a sokéves átlagra támaszkodnak ami lényegét tekintve szakember elemzése ugyan de mégiscsak egyfajta becslés, mi várható annak alapján hogy korábban miként alakult egy adott hely adott idõszakában az idõjárás. Az "idõjós élõvilág" megfigyelése és szignifikánsan visszatérõ jelzéseinek felhasználása számomra hasonló. Nem lehet kizárólagos, ám segédeszközként hasznos lehet a Természettel közvetlenül érintkezõ élõvilág évszak- és idõjárásfüggõ viselkedése. Ez a véletlennél nagyobb gyakorisággal utal nemegyszer a hosszú távon várható idõjárási eseményekre is melyeket javarészt az összegyûjtött meteorológiai adatok sokéves átlagára támaszkodva lehet megbecsülni. Egyéni véleményem, nemcsak konkrét fizikai paramétereket (P-T-Rh-Td-wind és felhõzet) kell(ene) rögzíteni hanem vele paralel az élõvilág idõjárási változásokal mutatott szignifikáns jelenségeit is. A makroléptékû folyamatok elõrejelzését a meteorológia alapegyenleteinek numerikus megoldásai szolgáltatják, de ezek hosszabb távon nem elég "idõjárás-érzékenyek" (emlékezz Lorentz "pillangó" hatására).
A babonákat NEM számítva az élõvilág és környezet évszázadokra visszanyúló megfigyelésén alapuló népi hiedelmek szerintem nem alaptalanok, mert lényegileg egyfajta adatgyûjtésbõl kiszûrt szignifikáns jelenségek könnyen megjegyezhetõ sûrített fogalmazásban. Sejtetik hogy érdemes a meteorológiai paraméterekkel párhuzamosan az élõvilág viselkedését is megfigyelni, adatait alkalmazni a hosszú távú becsléseknél. Szerintem- az élet szentségének tiszteletben tartása mellett, bármely élõlény "kihelyezett szenzornak" is tekinthetõ, mely jól követhetõen reagál az idõjárási paraméterek változásaira csak alaposan meg kell figyelni.
Jó napot, jó kedvet Mindenkinek nevet