Kékcinkét elvétve látok az etetõnkön, a széncinkékbõl van sok a környéken. Úgy látszik, nekik alacsonyabb a bátorsági indexük. A zöldikékrõl elfelejtkeztem, de azok is békességesek. A technikai problémát úgy oldottam meg, hogy szövetkeztem a szomszéd lépcsõházban lakó munkatársammal. Õ tepertõvel etette a cinkéket, amíg volt neki. Utána én szállítottam neki a diót, napraforgót, hozzám jártak a verebek, hozzá a cinkék. A verébcsapat az õ erkélyét valahogy nem fedezte fel. A probléma csak az, hogy jobban szeretek a cinkékben gyönyörködni, mint a verebekben.