Gyorsan átnéztem ezt a cikket, szetintem hó tuti nem kell hozzá egyáltalán. Ha a példáik ilyet találtak, az szerintem véletlen. Amit összeszedtem a netrõl, ezek a pókok (amiknek NINCS lyuk a közepén!!!) mind állóvízen lévõ jégen keletkeztek, élõ állóvízen, ergo a Zoli féle teória ezzel OK. A vödörön talált képen egy ártéri (a washland tudtommal ezt jelenti) sekély víz jegén fényképezte a pasi,amiket még leltem a neten ugyanilyen pókos mintázattal azok olyan területeken készült képek, ahol pl. van nádas (ergo bomló szerves anyag odalenn).
Áki tavi pókjai se havasak, 21-es pókjai se. 21-es képén a partvonaltól is indulnak ki pókok.
A hónak akkor lenne jelentõsége, ha pl. lehetne kísérletileg létrehozni pókot úgy, hogy mondjuk egy darab fekete követ a sima jégre teszel s a kõ gyûjtötte hõ átadódva a vékony jégnek szépen elõhozná a mintázatot. Biztos vagyok benne, hogy nem a felszínrõl folyik bele az olvadó víz a repedésekbe, hanem alulról olvasztja ki, ahogy Zoli is leírta.
Mindössze amiatt látni fehérnek a jeget, mert vannak benne légbuborékok, a repedések vizében meg nincsenek (vagyis jóval kevesebb), így nem lesz fehér sem ott a jég.
Ezen: Link tök jól látni, hogy alulról olvadt meg. Még az is emellett szól, hogy a repedések áttetszõbb jegében lehet látni belefagyott buborékokat, ami egy fentrõl olvadás esetén nem volna benne.

Igazából a cikk se megfigyelésen alapul, hanem egy laboratóriumi kísérleten, aminek az eredménye nem is hasonlít a természetes mintázatra szeritem. Jó volna valódi megfigyeléseket végezni, ha pl. Áki ráérne kijárni a tavához és naponta feljegyezni a körülményeket, fényképpel támogatva a sorozatot. Ha nekem lenne tavam, akkor mennék, de itt nincs ilyesmi.