Bubu a kutya problémája mindennapos. Tomi szabadon van, ezért állandóan ügyelek a kerítés állapotára nehogy kitörjön valahol, legutóbb is egy kitörési kísérletével nyúzta le bõrét hogy állatorvost kellett hívnom "bestoppolni". Én is gondolkodtam futóláncon de inkább engem zavarna nem õt. Természetesen Nálad más a helyzet a baromfiállományod miatt ha tizedeli a kutya.
Tomi futólánca az emberek miatt merült fel. A sétálgatók igen furcsán viselkednek olykor. Két helyen is van figyelmeztetõ tábla, már arra gondoltam némelyek talán épp emiatt szándékosan ingerlik a kutyát. Próbálták megdobálni, leönteni de a hergelés rendszeres "befogod a pofád" és hasonlók. Pld. egy kislány aki nagyapjával sétál néha, rendszeresen elõrefut és leguggol a kertkapunál (nagyapjára nem hallgat, idõs elnehezedett ember) benyúlkál és morog a kutyára az meg persze õrjöng, nekirobban a kapunak amitõl a kislány visitva elszalad, soha nem tudni hogy belekapott esetleg a blöki. Ezek csak sétálók, az "önkéntes gyümölcsszedõk" még cifrábbakat kiabálnak mert a kutya felugatja miattuk környéket. Annyira feldühítik Tomit hogy néha aggódom, egyszer mégis áttöri a kerítés szerencsére erõs faléceit (ezért is ellenõrzöm épségüket gyakran) és ha kitör nagy bajt csinálhat aztán én leszek a szemét tanyasi paraszt aki nem képes a kutyáját féken tartani. Fõleg emiatt fordult meg fejemben a futólánc - NEM a kutya miatt hanem az emberek felelõtlen, nemegyszer pofátlan viselkedése okán. Ha kilépek a házból és szótlanul nézek rájuk, elsunnyognak. (Megfigyeltem, az elsunnyogás tempója fordított arányban áll az intelligenciával, minél nagyobb fustély az illetõ annál lassabban. A szóváltást egyébként lehetõleg kerülöm mert én még Tominál is hülyébb vagyok ha "elszáll az agyam", emlékezetes példája az elõzõ 22"-os monitor és a favágó fejsze esete, fotóját mutattam) De megesik hogy nem vagyok itthon. Távollétem idejére preventív óvatosságból futóláncra kellene kötni Tomit a kutyát hergelõ emberszabásúak miatt (nehogy még én kerüljek kóterbe és bulvársajtóba) de sajnálom megkötni. Gyakorlatias oka pedig hogy fékezheti a védekezésben ha pld. bedobnak egy kutyát hogy lekösse amig bejutnak a házba. Így viszont képes "egyszerre két helyen" is védekezni, a doki is látta hogy Tomi egyszerre két kutyával veszekedve milyen gyorsan vágtat ide-oda két távoli pont között aránylag nagy testsúlya ellenére.
Ami a verebeket illeti bizonyos fokig megértelek. Nem is annyira a kutya vize miatt, mert tapasztalatom szerint a blöki (és a macska) sáros pocsolyából is iszik ha az épp ott van elõtte, nem kullog távolabb itatójához. Nyilván bosszantó ha a verebek felszedik/eleszik tyúkjaid elõl a szemet. Ismerve a verebeket õk is ott csipkednek ahol éppen találnak, nem mennek a madáretetõre. Érthetõ a légpisztolyra-légpuskára-csúzlira pislogás. Ezekkel ugyanaz a gond mint egy vadászatnál, a lövedék még gellert kapva sem kerülhet "házon kívülre". Az életet én legalább annyira tisztelem mint bármely humánus ember, mégis úgy vélem- ha felmerül egy állattal szemben hogy nincs kitérés, az elkergetés hatástalan, "vagy én vagy õ" helyzetben inkább õ mint én. De nem kell mindjárt fegyver után kapni. Helyzetedben, úgy gondolom lenne békés megoldás: a "szélhárfa". Ez a legkisebb szellõre csilingel/"fütyül", a kellõ helyekre kitéve hangjával elriaszt minden madarat háziállataid eleségétõl, állataid pedig megszokják. Nem tudom másnak mi a tapasztalata, itt egy madár sem szállt le amíg ki volt akasztva és a legkisebb fuvallatra "megszólalt". Amióta leszedtem (engem is zavart hangja a nagy csendben) a kertben "egymást érik" a madarak. Nevetni fogsz talán, a madarak ellen megfelel még néhány jó helyre kitett akár papírból (bádogból stb.) készült szélforgó is ami zajtalan de a madarakat mozgásával megriasztja. Végülis mindegy csak mozogjon, ha zörög hozzá még jobb, csak azt nehezebb elviselni.
A képeid pedig eddig jók voltak szerintem is, ha megkérhetlek máskor is hozzál nevet