Lujó csak óvatosan a "gatyázással" tudod "a pokolba vezetõ út jószándékkal van kikövezve" laza
Manapság annyi érdekellentét és átgondolatlanul vagy nemegyszer lobbiérdekbõl hozott rendelet ütközik hogy a mindenféle szankciókkal megfenyegetett ember nem igazodik el közöttük. Nem is csoda ha a passzivitás eluralkodik még ott is ahol vészhelyzetben azonnal cselekedni kellene. Sarkított példája pár éve egy öngyilkos akit nem "vágtak le" hanem rendõrt hívtak, kiérkezésük ideje alatt halt meg, már újraéleszteni sem tudták. Minden agyonszabályozva, eredménye "ha nem csinálok semmit abból nem lehet baj" származó nemtörõdömséggel határos nagyfokú passzivitás mely aztán a gazembereknek nyújt kiváló lehetõséget halászni a zavarosban.
Ami a verebeket illeti: itt alig látok verebet és kedves kis madaraknak látom/fotózom õket DE egészen más lehet a véleménye a szántóföldek gazdájának aki sötétedéstõl sötétedésig dolgozik földjén és vélhetõen ott gyülekeznek a verebek - nem véletlen látni arrafelé sok ragadozó madarat (vélhetõen a környékbeli rágcsálók is ott tanyáznak).
Igaz, mi emberek nyomakodtunk a vadon élõ állatok életterébe DE nekünk is élni kell, ez tipikus "vagy én vagy õ" helyzet amiben választhatunk "gyilkosság" és "öngyilkosság" között.
Saját érdekünkben meg kell védenünk saját emberi életterünket. Senkinek nem lenne kellemes ha dúvad tenné tönkre, enné fel a termést az ember és háziállatai elõl, ha veszett rókák kóborolnak az utcákon vagy farkascsordák tizedelnék telente a lakosságot. Ha a vaddisznó területére tévedek az bizony megkerget esetleg életemet is kioltaná. Ha a vaddisznó jön az én életterembe és szétgázol-felzabál mindent az más eset, tûrjem el? Ez is csakolyan mint a bûnözõ urak emberi jogainak védelme, nem fejthetsz ki komoly ellenállást, nem tartóztathatod fel, legfeljebb a jogos védelem (mindig utólag kifogásolt) mértékének megfelelõ kísérletet tehetsz elzavarására ami "nehézfiúkkal" szemben enyhén szólva nem is nevetséges hanem röhejes. Mint annyi mindenben, jó magyar szokás szerint rendre átesünk a ló másik oldalára vagy fordítva ülünk a lovon.
Az ember ugyanúgy beleszületett a Természetbe mint a vadállatok, neki is joga van az élethez akár az állatoknak. In medias res- mindenben keresni kell a középutat. A haszonlesõ mértéktelen természetpusztítókat kell(ene) elsõsorban "kiiktatni".
Sokak szerint mi emberek vagyunk a "behatolók" különösen ha magunk védelme, fenntartása érdekében ölünk ha ölni kell. DE ha ez ennyire problémás dolog, van megoldás: bontsuk le házainkat eresszük szélnek háziállatainkat, az összes ember másszon vissza a fára bogyókat enni és szolgáljunk MI táplálékul a vadállatoknak mint az õsidõkben.
Az emberi és állati "jogok" vitájában mindkét félnek sokban igaza van. DE- az EMBER is a Természet gyermeke az embernek is joga van élni és szükség szerint védelmezni az õt megilletõ életterét a Földön. Ez természetesen NEM LEHET AZONOS az oktalan vérengzéssel, felelõsségteljesen kiegyensúlyozott "uralmat" igényel. Távoli hasonlattal, ha nem forgatom át a zöldségeket, ellepi õket a penész; ha nem gondozom kertemet, a haszonnövényeket elnyomja a gaz. A szó átvitt és valós értelmében ölni kell, ha nem tesszük mi pusztulunk el. A "véres valóságot" mindenki ismerheti, egyik szélsõ pontja környezetünk tisztán tartása. Nevetséges hasonlattal, még egy Chloroxos padlómosás is egyfajta "tömeggyilkosság" hiszen baktériumoktól a poratkákig milliónyi élõszervezet pusztul el - DE amennyiben õk szaporodnak el, pusztulásunkat okozhatják.
T. fórumkollegák úgy vélem, mindannyian szeretjük a Természetet és tiszteljük az élet szentségét, egyaránt ismerjük szemet-lelket gyönyörködtetõ szépségeit és a szomorú valóságot is.
Noli és immár Nyuli is annyit kért: az elsõsorban környezetünk élõvilágának szépségeinek bemutatására alapított Bioszférában ne taglaljuk az irtás-ölés módszereit hiszen vannak arra szakosodott vadász és mezõgazdasági fórumok nevet
Jó napot, jó kedvet Mindenkinek nevet