LAM nem értek hozzá ezért laikusként kérdezem: milyen szempontok szerint állapították meg a "mintavételezõ" helyeket? Hét éve itt élek és 2004 óta a pesti viszonyokhoz (persze a fásított utakon és tereken "észleltekhez") mérten "egységnyi területen" jóval kevesebb verebet láttam itt mint Pesten 54 év alatt. Ezzel szemben a K felé húzódó szántóföldek környékén messzehangzó harsány verébcsiripelés szerint ott sokan lehetnek (nomeg a ragadozómadarak gyülekezése a ligetes részeken- persze más zsákmányállatok helyi sûrûsödése is odavonzhatják ezeket). Csak azért vetõdött fel bennem, mert sok fotót láttunk a fórumon pld. a harlekin-katicák riasztóan tömeges gyülekezésérõl míg itt ezen a környéken a fórumtársak közlésével egybevetve (szerencsére) viszonylag kevés akadt ugyanabban az idõben pedig semmilyen kemikáliát nem használok csak néha aljnövényzetet nyírok. A szakembert kérdezem, a populációk tömeges mozgását is figyelembe veszik? Pld. 2004-2007 között DNy felé (folyamirány jobbpart) sok gólya mozgását (fel- és leszállását) láttam. Akkoriban említettem a fórumon is hogy valami (laikus vélekedésem szerint építkezés vagy a táplálék hiánya) megzavarhatta õket mert azóta szemlátomást néhány km-rel északabbra tolódott mozgásterük. Nem mellesleg a korábban felettem "termikelõ" ragadozók is jóval keletebbre keringenek, annak oka lehet. Nem vitatom a verebek ritkulását és a földek "kilúgozását" találó kifejezésnek tartom (már-már hidroponikus termelésbe vált a "klasszikus" földmûvelés) csak "körömpiszkálásiból" kérdem: elképzelhetetlen hogy "arrébb húzódva" a szokásos megfigyelési helyekrõl "kikerültek a látkókörbõl"? Józan ésszel gondolom hogy figyelembe veszik a populáció esetleges "áttelepülését" de vajon mennyire? És mennyire veszik figyelembe a ragadozók felszaporodását? (itt is elmozdult a ragadozók megszokott "termikelési köre" vélekedésem szerint a zsákmányállat-populáció elmozdulását követik) Mennyire veszik figyelembe a verébnél nagyobb testû madarak felszaporodását? (tapasztalatom szerint a "nagyobbak" elkergetik a "kisebbeket" a táplálék mellõl) Csak azért kérdem mert "kis vadonomban" is évenként változik a rovar- és vele párhuzamosan a madárvilág összetétele és sûrûsége amiben én fõleg az idõjárás és vele párhuzamosan a növényvilág változásaiban vélem az okot. Természetesen sokat számít az emberi ténykedés - pld. a szomszédomban egyetlen hatalmas "madárpalota"-fûzfa kivágása szinte drámai változást idézett elõ a madár- és rovarvilágban kertemben, leszámítva a mindig jelenlévõ rigókat és egy "standard" szívós hangyafajt. Harkályokat évekig nem láttam, amikor elszáradt egy barackfám, abban az évben gyakori vendégek lettek a kis és nagytestû harkályok. Amikor végül kivágtam, az itt észlehetõ harkálypopuláció nullára csökkent. Még a vakondok mozgása is hullámzó. Nemrég két egymást követõ év is volt amikor egy túrást sem láttam, máskor lépten-nyomon túrásokba botlottam és mostanság megint mozgolódnak, most is teli van a kert túrásokkal. Csak laikusként kérdem a szakembertõl, a "populáció-foltok" területének olykor jelentõs "táplálékkövetõ" elmozdulását (ideértve a ragadozó-zsákmány viszonyt is) milyen mértékben veszik figyelembe a felméréseknél? Tréfás hasonlattal - gyümölcsök érése idején felszaporodik házamban a muslica állomány, majd hirtelen "kihal" nullára csökken a legközelebbi szedésig amit jól követ a zugpókok és álkaszások "létszámváltozása" is nevet
Ha LAM nem érne rá, ornithológiában jártas fórumkollegák (esetleg Noli, ha megenyhültél) elhibázott gondolatmeneten alapul kérdésem? kacsint