A tegnapi verõfényben kabóca sütkérezett a ház falán, ilyet se láttam december közepén nevet Sajnos elszökkent a fotó elõl. Gondolom õ is "ideges" mint a többi még mindig mozgolódó rovartársa - nyáron könnyebb makrózni õket, most a közeledésemre is elmenekülnek.
"Verébfronton" nem javult a helyzet sõt a cinkék is elkerülik a kertet. Okát a feketerigók "sokaságában" vélem. Tegnap egyidõben öten-hat rigó is pattogott a kertben, elõbb felették az összes kitett magot majd az aljnövényzetben keresgéltek. (Gondolom egykori "házirigóm" leszármazottai, lehet hogy csalódom de kettõt fióka koruk óta felismerni vélek sajátságos "jegyeik" és megszokott útvonalaik alapján - pld. a kert sarkában az egyik rigó mindig ugyabban a sorrendben ugyazon kiszögellésekre rebben fel a fûbõl a garázstetõre, a többi rigó is "rutin-útvonalakon" mozog de tõle eltérõen. El nem hinné az ember, "ránézésre" nagyon egyformák mégis megfigyelhetõk apró különbségek úgy testileg mint "mozgáskultúrában" nagyjából úgy ahogy nem egyforma két azonos fajtájú és életkorú tyúk sem. )
Érdekesség számomra hogy tegnap boltba bringázva négy elhullott gerlét láttam kb. 500 m-es körzetben. Nem nyúltam hozzájuk csak szemrevételeztem õket - vérnyomokat, fizikai sérülést nem láttam rajtuk. Bár sok kutya és macska kóborol a környéken, egyik tetem sem lett kikezdve. Elgondolkodtató egyszerre ennyi elhullás és a kóbor állatok nem nyúlnak hozzá.