Vixa elképesztõ de sajnos gyakori pofátlanság duhos
Évekkel ezelõtt tatai házunk verandaablakát lõtte be légkuskával egy kölök. Eredetileg az ablakon lévõ külsõ hõmérõre célzott de annak mûanyag házán megpattant. A sérülésekbõl jól behatárolható volt a lövés szöge mely pontosan egy távolabbi ház erkélye felé mutatott. A gyöngyöseid "mozgó tárgyak", helyzetük változó de nem struccok így a lövések bizonyára "rézsút felülrõl" érkezhettek, viszont a lehetséges vízszintes irányszöget behatárolják a terep nyílt szakaszai és az útbaesõ tereptárgyak. Légpuskánál a lõtáv általában 50 m-en belüli, "bemérhetõ" lenne a lövész. Amikor ideköltöztem és felállítottam a szélmérõ árbocát, valami környékbeli azzal szórakozott hogy függõleges lapátjára lõve "megforgatta" többször is. A terep felmérésével behatároltam a lehetséges belövési irányokat. Apámtól örököltem egy távcsöves légpuskát amivel napokon át látványosan körbepásztáztam, egy-egy lehetséges kilövési ponton "célzásszerûen" megállapodva. Bár nem vettem észre senkit, de láss csudát egyszer valamelyik ponton épp ott lapulhatott a lövész mert abbamaradt a lövöldözés. Még a pismányi (Szt.Endre) telken apám, öccse és én beszélgetés közben meghallottuk a gellert kapó lövedék jellegzetes hangját. Elõször nem reagáltunk rá, feltételeztük hogy követi másik ezért "megvártuk" a második lövést. Megérkezett, az is gellert kapott a kerítésen de már láttuk merrõl jött. Szétszéledtünk, gyors iramban jobbról-balról-szembõl lopakodva-rejtve "rajtaütöttünk" a lövöldözõ suhanckorú kölkön. Azt gondolhatnánk ez "vidéki suhancok specialitása", hát nem. Még Pesten (az V. kerületben!) késõ este nyaralásból hazaérkezve pakoltam a kocsiból amikor több lövést leadott rám valaki a szemközti ház negyedik emeletérõl, keskeny résre eresztett redõny mögül. Célzott lövések voltak, rendre köröttem csapódtak be. Eleinte nem törõdtem vele mert "fáradt" lövedékek voltak, szemem védelmében háttal állva pakoltam és vártam hogy eltaláljon, akkor hívok rendõrt. Vagy tízszer rám lõtt, pattogtak köröttem a skulók, csak akkor hagyta abba amikor megeresztettem egy messzehangzó, verést kilátásba helyezõ szalonképtelen kurjantást a "lövész" ablakának. De légpuska nélkül is "nagy az Isten állatkertje". Az említett "lövésztõl" pár házzal arrébb éjjelente teli befõttes üvegeket hajigált hetekig az utcára valaki. Én is lövöldözök hogy ne jöjjek ki a gyakorlatból de mindig zárt térben és csak BBS-, lég- ill. gumilövedékes pisztollyal. Ezzel szemben vélhetõen sokan visszaélnek a (különösen a szabályellenesen duplarugósra "tunningolt" vagy CO2 hajtású távcsöves messzehordó) légpuskával gondolva pld. a pár éve légpuska lövedékeitõl elpusztult sasra (még "elvitte" de belehalt) - vajon mennyi hasonló eset maradhat rejtve... zavarban
Ui: fentiek "fényében" én jónak tartom hogy hazánkban erõsen korlátozzák a fegyvertartást Ismerve az ilyen fél- vagy egészen bolond embereket, gyakoribb lenne az ilyen "sniper" tipusú orvlövész eset emberrel-állattal szemben. Életem elsõ kölökkori macskáját is légpuskás lõtte agyon.