Az a jó gyp ügyben, ha hirtelen találkozik össze a lehetõségek sora. Kell kondenzmag , ahogy mindenféle csapadékhoz, kell pára és kell HIDEG (sajnos itt nincs lehetõség olyan betûtípust használni, amirõl jégcsapok lógnak...) A kondenzmagot adhatja síterep hóágyúja, adhatja kémény, illetve ember (kaolin). Ha egy párás légtömeget olyan helyre sodor a légjárás, ahol nagyon hideg van és vannak kondenzmagok, akkor létrejön. Nézd, milyen szép: Link (cseh csóka, mindössze 14 évesen...)

ZF: Igen, inverzió az jó, ha van az eltérõ sûrûségû/hõmérsékletû légrétegek eltérõ fénytörése miatt. Tenger felett azért jó, mert a tenger fajhõje eltér a szárazföldétõl, könnyebben alakul ki az inverzió. Az USA nyugati partjánál ez azért nagyon tuti, mert ott a hideg Kalifornia-áramlat is rátesz egy lapáttal. Ez egy oregoni cucc: Link
Jól látni a Nap korongján az inverziós sávok jelenlétét.
Ehhez két dolog van: napnyugtakor ugye a vörös felé tolódnak el a színek a normál légköri szóródás miatt, viszont a törés eltérõ irányban küldi a fény vörös és kék oldali összetevõit. Ha az inverziós rétegnél kicsit magasabban vagy, pár méter is elég, akkor délibábbal együtt kialakuló ZF-t láthatsz. Ilyenek azok, amelyeket hidegpárnakor nálunk a belõle kilógó csúcsokról lehet észlelni. A délibáb nem csupán tükröz, hanem el is nyújtja azt a sávot, amelyet épp látsz, vagyis a valóságosnál nagyobbnak látod a zölden felvillanó területet, ezért lehet ez olyan látványos. A ZF-hez szép tiszta, jól belátható horizont kell, mivel egészen a láthatáron történik. A dombtetõ vagy felhõtetõ ZF lehet kicsivel magasabban, de max. 2 fok magasságig (ez 4x a Nap átmérõje). Ha megnézel egy Hold vagy Nap fotót, ami horizontközelinek ábrázolja, láthatod, hogy felül zöldes, alul vöröses: Link vagy Link
Délibáb nyújtásáról meg ez jó példa, apontszerû lámpafényeket elviszi kis oszlop alak felé: Link