Lujó ott kezdem, minden ízérzékelõm szinte "görcsbe rándult" zsíroskenyér "fejezetednél" vidám Ami a nejlonzacskós kenyértartást illeti, tapasztaltam hogy csomagolás nélkül kenyértartóban (lényegében szobahõmérsékleten) is bepenészedik, bár elõtte még kiszárad. Eleink vászonzacskóban tartották vagy feltették a szelemenfára a hetekre elõre megsütött kenyereket, de õk is locsoltak rá pár naponként kis vizet mert anélkül kiszáradt. Hallottam van aki alufóliázza és úgy teszi hûtõbe. Én kipróbáltam nejlonzacskóval (olcsóbb és mindig akad felesleges). Ami a "lefagyasztott" kenyér mikrózását illeti én is tapasztaltam, valóban gumiszerû lesz HA "túlmikrózzuk". Ezért hangsúlyoztam ki a max. 20 másodpercet DE én pár másodpercig mikrózom, nyomban kiszedem ahogy megérzem a "friss kenyér" illatát. Ha ezt elveszti tényleg gumiszerû lesz ahogy tapasztaltad. Ott kell állni, nem lehet magára hagyni. Ha csak kistányéron forgatod és otthagyod leforgásig valóban elõbb gumiszerû lesz, majd száradni kezd esetleg meg is pörkölõdik. Ha zárt nejlonzacsiban forgatod, a zacskó nem engedi távozni sem a párát sem az illatanyagokat és tapasztalatom szerint nem lesz gumiszerû. Ha ilyenkor "túlforgatod" olyan lesz mint a vízbe mártott kenyér, szétmállik. Kísérletezéssel el lehet találni azt az idõpillanatot amikor újra felveszi a friss kenyér állagát de még nem mállik szét. Lényeg ott kell állni és amint megérzed illatát azonnal ki kell venni. A karácsonyi mákosgubából (gyerekkorom óta megszoktam és ragaszkodom a halászlé-rántott hal-töltöttkáposzta-mákosguba szentesti menühöz) megmaradt kiflit (elszámolták magukat a gyerekek mert édesanyjukkal együtt mind a hatan összejöttünk) még hetekig ettem mikrózva és állítom, egy sem lett gumiszerû. Én is sokat szentségeltem eleinte a "gumikenyér" miatt míg ki nem próbáltam milyen lezárt zacskóban mikrózva. Ennek egyetlen titka, ott kell állni, mert van egy röpke pillanat amikor pontosan olyan mintha a pék kemencéjébõl került volna ki HA nem szökhet ki az illatanyag és "hûtéssel befagyott" pára.
De legjobb a házikenyér, akkor is ha kenyérsütõ géppel készíted. Saját készítésû kenyereim megkeményedtek de sosem penészedtek rám (nem azért mert hamarabb felfalom). Sajna kenyérsütõm végleg lerobbant, újat kell vennem de mostanság ez nem megy olyan gyorsan. Amig összejön egy újnak az ára, addig boltban veszem a kenyeret. Ezekkel aztán hûtõ+mikro "technikával" trükközök. Valahogy el kell tartanom, ma már nem ehetek sok kenyeret pedig a "régi szép idõkben" egy fél veknit megettem együltõhelyben egybensült húsok ("szép darab" comb vagy tarja, de grillcsirkébõl kettõ kellett) házikolbász/disznósajt/kolozsvári szalonna/paprikás abáltszalonna/töpörtyû~sült pörc mellé vagy csak pár tányér jó húsos-tejfölös székelykáposztához kísérõnek node akkor még 100 kg voltam és simán megemeltem a 220 kg-ot, a szívmûtét óta már csak 80 vagyok és vigyáznom kell vérnyomásomra-vércukromra, 5 kg-nál nehezebbet nem emelhetek... Sic transit gloria mundi.
Még egy fogás: kölökkoromban még nem volt mikró, de édesanyámtól láttam hogy ötliteres fazék aljára tányért tett, bele vizet (csak annyit hogy a tányért ne lepje el) a tányérba a megszáradt kenyeret, a fazekat lefedte és kis ideig melegítette míg gõz nem jelent meg. Eredménye emlékeim szerint kitûnõ lett, már gondoltam rá de a mikrózás egyszerûbb és némi kísérletezés után sikerült kikerülnöm a "gumikenyeret" nevet A száraz kenyér másik jó hasznosítása egyébként ha aszerint "mi van otthon", megpirítod szárazon vagy kisütöd olajban (fokhagymával "isteni") esetleg bundáskenyeret csinálsz belõle (a tojás szépen "feláztatja")
De a kacsazsír miatt fogtam filóba vidám Én régen úgy szerettem ha a liba-kacsa aprólék kisütésekor keletkezett zsiradékot kiöntöttem tányérra, megsóztam megpaprikáztam és kimártogattam friss kenyérrel, mellé friss hagyma vagy jó csípõs savanyú paprika nyelvnyujtas
A madarakat illetõen - ma újra megszólaltak, fõleg a kistestûek csiporásztak. Említettem hogy hiába tele az etetõ, nem jöttek. Rájöttem az érintetlen madáretetõ "titkára". Tomi kutya abajgatja õket, ami azért érdekes mert ha a földön futkároznak ügyet se vet rájuk. Viszont ha egy leszáll az etetõre, Tomi odarohan és felugrál rájuk elriasztva õket, ez talán valami "kutya-irigység". Tomi képes álltóhelyébõl fejmagasság fölé "pattogni". Ha reggel kikapcsolom az éjszakai világítást (kell mert ilyenkor elhagyatott a környék, legalább lássam miért ugat) az ajtó magasságáig ugrál örömében (ilyenkor kapja meg reggelijét) kilépve többször le is "fejelt" már szeleburdi örömében hogy a szemem szikrázott bele).
A lényeg, ma délelõtt ismét zengett az "egyesített madárkórus", nagyon hívogatták a Tavaszt nevet Enyhe télutót, kellemes tavaszt kívánok Mindenkinek nevet