Nem szívesen válaszolok, mégpedig azért nem, mert ITT NINCS MIRÕL VITÁZNI.
Elõször is, sokéves átlagokról van szó. Ez természetesen nem zárja ki, hogy bizonyos idõszakokban: hetekben, hónapokban, talán egy egész évben is, a két medence egyformán csapadékos legyen, sõt, a keleti nedvesebb. Szóval, az erõsebb zivatar felhozása, az anomáliás évek említése eleve csacsiság.
Hogy nem jelentõs (szignifikáns) a különbség? A Balaton nyugati és keleti vége között a térkép szerint évi 100 mm. Ez jóval több, mint egy átlagos hónap teljes hozama -sõt, inkább 2 havi mennyiség. Ez a tele pohár-üres pohár problematikája, de a mi éghajlati viszonyaink között 50-100 mm eltérés az évi csapadékmennyiségben kb. 70 km-en belül: egyértelmûen JELENTÕS.
Egy szó mint száz: a nyugati medence klimatikusan nedvesebb volta evidencia, triviális dolog, általános iskolai tananyag... És az összes, Balatonról szóló komolyabb útikönyvben is megtalálhatod.
Még annyit, hogy a növényzet területi különbségei is megerõsítik a csapadékos nyugat-száraz kelet állítást. A vízigényes, csapadékosabb és nedvesebb klímát kedvelõ bükkfa nyomokban sincs a Balaton-felvidéknek a Tihanyi-fsz.-tõl keletre esõ, "füredi" részén. Viszont már megjelenik Zánka fölött, a Keszthelyi-hg.-ben pedig már elég gyakori.