A hangrobbanás is lökéshullámból születik. :-) Amikor a repcsi olyan gyorsan megy, hogy lehagyja a hullámfrontot, akkor keletkezik a hangrobbanás.
A rakéta nagy sebességgel robog felfelé, közben összenyomja a levegõt maga körül, ezzel kelti a lökéshullámot, ami kiterjed, ahogy a vízbe dobott kõ körüli hullámgyûrûk is kiterjenek. Ezt képzeld el a levegõben, a cirruszrétegben, az így keltett hullámok kuszálják össze a kristályokat s szüntetik meg a melléknapot.
A hangrobbanásnál a hullámgyûrûk egymáshoz nyomódnak a repcsi haladási irányában, az eredetileg leváló hullámok összegzõdve egy erõs hullámfrontot alkotnak, s ha a gép eléri a hullámfrontot majd lehagyja, nekiütközve mitegy "feltépi" azt s így hallod meg a hangrobbanást. Told végig az ujjadat az asztalterítõn, vagy lepedõn, s nézd, ahogy az ujjad elé gyûrt hullámok kialakulnak, majd told gyorsabban az ujjad, s le fogod hagyni a hullámokat, átbukva rajtuk. A melléknap szétesését pedig úgy modellezheted, hogy a terítõre egyenletesen - mittomén centinként, rácsba rakva - kipakolsz egy tenyérnyi helyre mondjuk borsot, ami jól látszik (de nem hagy foltot a terítõn, ugye, így legfeljebb lükének néz az asszony, de nem kerget meg a sodrófával), ez lesz a rendezett kristályhalmaz, aztán arrafelé tolod az ujjad, látni fogod, hogy a korábban egyenletes réteg a terítõn keletkezõ hullámok hatására szétzilálódik.