Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Reméljük, hogy idén kevesebb hosszan tartó hõhullám lesz, mint a tavalyi évben volt.
Mint mikrobiológus, ugyanakkor úgy látom, hogy a föld ökoszisztémáit egyre inkább tönkretesszük. Úgy látom, hogy a modellek a létezõ ökológiai szolgáltatásokból túlságosan is keveset vesznek figyelembe,
pedig azok között több is van, amelyek segítenek biztosítani a kiegyensúlyozott klímát / kevesebb idõjárási szélsõséget: mint például
a felhõk albedóját növelõ, keletkezésüket segítõ, stabilitásukat növelõ dimetil-szulfid ciklus (kén biogeokémiai ciklusa, a kénforgalom kb. 50%-a)
vagy az erdõk mikroklímát kiegyensúlyozó, csapadéktároló hatása, vagy a növényzet talajt árnyékoló hatása, a talajok és az erdõk széndioxid tároló hatása, a korallok széndioxid tároló hatása.
Úgy látom, ahogyan sivataggá válnak - bárhol a Földön - a termõtalajok, és a tenger biodiverzitása csökken, úgy tapasztaljuk itt hazánkban is, egyre inkább a kiszélesedõ napi hõingást, a légköri áramlások áthelyezõdését (pl. pl. a zonális helyzetek gyakoriságának, idõtartamának változását), látjuk a csapadékhullás konvektív irányban való eltolódását (pl. pl. gyakoribb és nagyobb szemû jégesõt.) Talán a híradókban hallott külföldi szélsõséges helyzetek is gyakoribbá váltak, talán nem csak a média tudósít jobb hatásfokkal.
Vajjon a régi szélsõséges helyzeteket nem lehetne összhangba hozni nagyobb biológiai / ökológiai történésekkel? Gondolok pl. az Oklahoma állambeli híres porviharok és a hirtelen meginduló olajbányászat, Lakeview Gusher, + környezetromboló iparosítás, + környezetromboló mezõgazdaság együttes hatására?
Vagy gondolok az elsõ Öböl-háborúra Irán és Iraq között, és a következõ években, hazánkban is tapasztalható szárazabb, és melegebb nyarakra. Vajon az Aral-tó nem akkor indult végleg kiszáradásnak? (miután a megelõzõ évtizedekben több nagyarányú fertõtlenítés lezajlott a környéken, megalapozva egy ökológiai katasztrófát. -de két nagyobb távoli hatás is rátett: az Ixtoc I. és az Öböl-háború olajszennyezései.)
Ha tagadjuk is a klímaváltozást, el kell gondolkodnunk azon, hogy eltûnt az Aral-tó, eltûnik a Csád-tó... ökológiai rendszerek, amelyek léteztek, vizet forgattak... helyi kisvíz-körök, amelyek éltek és mûködtek, nem a homok alá bújva rejtõzött a víz.
Reméljük enyhe lesz a nyár. De sajnos elvárni, hogy statisztikai alapon legyen enyhébb (tavaly ilyet is olvastam) csak akkor lehetne, ha a szélsõségek egy konstans ökológiai alapon jelennének meg... sajnos azt gondolom, hogy ez az alap, az ökológiai szolgáltatások rendszere, sem nem ingyenes, sem nem olyan robusztus, amilyennek hittük.
Jobbak vagyunk ma, a tengeri fúrótornyainkkal? - és a széles hatású, 3 évig stabil baktericid szereinkkel, amivel a mosogatót fényezi minden háziasszony? Véd-e valamit a környezetvédelem?
Sajnos én úgy látom, hogy semmi biztosítékunk nincsen arra, hogy sorozatban jó nyaraink legyenek.
Mint mikrobiológus, ugyanakkor úgy látom, hogy a föld ökoszisztémáit egyre inkább tönkretesszük. Úgy látom, hogy a modellek a létezõ ökológiai szolgáltatásokból túlságosan is keveset vesznek figyelembe,
pedig azok között több is van, amelyek segítenek biztosítani a kiegyensúlyozott klímát / kevesebb idõjárási szélsõséget: mint például
a felhõk albedóját növelõ, keletkezésüket segítõ, stabilitásukat növelõ dimetil-szulfid ciklus (kén biogeokémiai ciklusa, a kénforgalom kb. 50%-a)
vagy az erdõk mikroklímát kiegyensúlyozó, csapadéktároló hatása, vagy a növényzet talajt árnyékoló hatása, a talajok és az erdõk széndioxid tároló hatása, a korallok széndioxid tároló hatása.
Úgy látom, ahogyan sivataggá válnak - bárhol a Földön - a termõtalajok, és a tenger biodiverzitása csökken, úgy tapasztaljuk itt hazánkban is, egyre inkább a kiszélesedõ napi hõingást, a légköri áramlások áthelyezõdését (pl. pl. a zonális helyzetek gyakoriságának, idõtartamának változását), látjuk a csapadékhullás konvektív irányban való eltolódását (pl. pl. gyakoribb és nagyobb szemû jégesõt.) Talán a híradókban hallott külföldi szélsõséges helyzetek is gyakoribbá váltak, talán nem csak a média tudósít jobb hatásfokkal.
Vajjon a régi szélsõséges helyzeteket nem lehetne összhangba hozni nagyobb biológiai / ökológiai történésekkel? Gondolok pl. az Oklahoma állambeli híres porviharok és a hirtelen meginduló olajbányászat, Lakeview Gusher, + környezetromboló iparosítás, + környezetromboló mezõgazdaság együttes hatására?
Vagy gondolok az elsõ Öböl-háborúra Irán és Iraq között, és a következõ években, hazánkban is tapasztalható szárazabb, és melegebb nyarakra. Vajon az Aral-tó nem akkor indult végleg kiszáradásnak? (miután a megelõzõ évtizedekben több nagyarányú fertõtlenítés lezajlott a környéken, megalapozva egy ökológiai katasztrófát. -de két nagyobb távoli hatás is rátett: az Ixtoc I. és az Öböl-háború olajszennyezései.)
Ha tagadjuk is a klímaváltozást, el kell gondolkodnunk azon, hogy eltûnt az Aral-tó, eltûnik a Csád-tó... ökológiai rendszerek, amelyek léteztek, vizet forgattak... helyi kisvíz-körök, amelyek éltek és mûködtek, nem a homok alá bújva rejtõzött a víz.
Reméljük enyhe lesz a nyár. De sajnos elvárni, hogy statisztikai alapon legyen enyhébb (tavaly ilyet is olvastam) csak akkor lehetne, ha a szélsõségek egy konstans ökológiai alapon jelennének meg... sajnos azt gondolom, hogy ez az alap, az ökológiai szolgáltatások rendszere, sem nem ingyenes, sem nem olyan robusztus, amilyennek hittük.
Jobbak vagyunk ma, a tengeri fúrótornyainkkal? - és a széles hatású, 3 évig stabil baktericid szereinkkel, amivel a mosogatót fényezi minden háziasszony? Véd-e valamit a környezetvédelem?
Sajnos én úgy látom, hogy semmi biztosítékunk nincsen arra, hogy sorozatban jó nyaraink legyenek.