Virradatig a gép elõtt ültem, emiatt csak nemrég keltem. Kitelepülve a teraszra az asztalon egy parányi karolópók szaladgált "ölelésre tárt karokkal". Kisgyerek módján lesni kezdtem ugyan hogy ejt zsákmányt egy számára óriási fehér kietlen sivatagban. Nyomkeresõ kutya módjára cikk-cakkban szaladt végül eljutott az asztal pereméig, ott megállt és várakozott. Már indultam volna fotomasináért amikor váratlanul felbukkant az asztal alõl egy ugyancsak kicsi növendék szinészpók. Érdekes volt viselkedésük. A szinészpók gondtalanul szaladt amig a a várakozó karolópók-kölyök közelébe ért. A pókok "harci" látása fajonként igen változó de ezeké nagyjából öt cm lehet mert ilyen távolban vették észre egymást. A karolópók széjjelebb tárta "karjait", a szinészpók mozdulatlanná vált, majd hirtelen az asztal pereme alá bújt és ott haladt tovább (ezt a "rejtve és fedve" közlekedési taktikát más általában egyforma testméretû pókoknál is tapasztaltam nemegyszer, lehetõleg látótávolságon kívülre kerülnek vagy "fedezékben" vonulnak tovább tisztes távolságra. A kis karolópók még kb. 5 percig várakozott mozdulatlanul aztán folytatta útját a jóval fürgébb kis színészpók megjárta azóta a laptopot is nevet Érdemes lett volna levideózni de még most is lusta és álmos vagyok mert a gépen dolgozva nem vettem észre az idõ múlását és csak a pirkadat térített észhez hogy aludni is kell olykor. "Szakmai ártalom" már hét éve hogy eljöttem munkahelyemrõl a szívmûtét miatt, de nem álmosodom el éjjel és éjszaka közepén még mindig felébredek a Cégnél -akkor még volt 24/72- megszokott váltásidõben. Életem során bárhol dolgoztam, szerettem éjszakai szolgálatot vállalni a kollegák õszinte örömére mert éjjel tudtam igazán gondolkozni és dolgozni a csend és nyugalom miatt és ez a "civil életemben" sem változik pedig 62 éves vagyok. Az is igaz, ötven éve amatõrcsillagászkodom, meglehet ez is körzejátszik "bagolytermészetemben" nevet
Jó napot jó kedvet Mindenkinek nevet