Nézd István, mi itt gyürkõzünk egymással, ki és hogy értette, amit mondott. Meg, hogy csúnya dolog a kimagyarázkodás. Közben pedig egyáltalán nem jutottunk közelebb a zöldes árnyalatú zivatarfelhõ titkához. Holott a lényeg éppen ez volna. A linkelt szöveg -jobban utána gondolva- nem egészen stimmel. Az írója azt állítja, hogy "az alapvetõen kék színû zivatarfelhõt a lenyugvó nap vöröses fénye festi zöldesre" Én ezt az állítást optikai ismereteim alapján nem tudom értelmezni. Ráadásul délben is láttam már nagyon zöldes zivatarfelhõt.
Nézzük, mit állíthatunk többé-kevésbé biztosan! Elõször is, kispályás zivatarokban nem szokott ez a jellegzetes, piszkos szürkészöld színárnyalat jelentkezni. Viszont óriási zivatarok, jégverések lehetnek zöldes színû felhõ, illetve csapadék-függöny nélkül. Emellett a zöld felhõs zivatarokban sem mindig fordul elõ jégesõ.
Ha nagyjából gömb alakú vízcseppecskéket feltételezünk, úgy a beesési szög függvényében a fény össze-vissza verõdhet a csepp belsejében, a legkülönbözõbb helyeken és szögek alatt léphet ki belõle. Sok vízcsepp esetében ez nagymértékû fényelnyeléshez vezet. Ami fényt mégis kiszór a cseppecskék tömege, az nagyjából fehér fény: a spektrum minden eleme szerepel benne. Fentiekbõl következõen a vastag felhõ és csapadékfüggöny mindenek elõtt sötét (hacsak nem hóvirgáról van szó): sötétszürkés árnyalatú.
A következõ sarokpont: naplementekor a fény vastag légrétegen át érkezik, mely már nemcsak a spektrum kék komponensét, hanem a nagyobb hullámhosszú komponenseket is kiszórja. Jobbára már csak a sárga és vörös színû fény halad tovább és érkezik el hozzánk. Ezt a nagy hullámhosszú komponensekben dús fényt szórja ki még egyszer a felhõ vízrészecskéinek sokasága. Hogy ebbõl milyen árnyalat lesz? Zöld? A fene tudja! Egy hozzáértõ légköroptikust kéne megkérdezni.