A bejelentkezés hiánya még nem feltétlen utal tudatos távollétre, hiszen nemegyszer én is csak rápillantok az oldalra de nem jelentkezem be ha nincs "kis szines hír" vagy fotó vagy ha lenne is elõfordul hogy más idõigényes és folyamatos dolgom akad. Remélem Noli esetében is hasonló ok van, esetleg túlmunka vagy éppen nyaralás miatt nem jelentkezik be.
Én várom Nolit, egyszer jönni fog és ránk köszön talán épp akkor amikor már nem is számítunk rá nevet
Kis locsifecsi, nem teljesen Bioszféra de ideillik talán. Mindig hitetlenkedtem a vak harcmûvészekrõl szóló filmek láttán. Most is egy ilyen filmet néztem a neten, a Blades of Blood koreai filmet melynek vak harcos az egyik központi alakja. Hihetetlen mozgássorozat, amit lehetett kivédett-elhárított és pontosan visszavágott bottal-karddal. Már-már kezdtem az ilyen jellegû kiszínezett olykor túlszínezett történetek közé sorolni amikor felfigyeltem egy apró dologra. Minden tiszteletem a rendezõké akit a színészt erre is felkészítették mert valósághûbb lett a történet - ugyanis a vak harcos folyamatosan csettintõ hangokat hallatott. A csettintõ hangok nyomán beugrott egy régebbi természettudományos filmben látott madárfaj mely a denevérekhez hasonlóan képes sötét barlangokban repülni miközben a filmbéli harcoséhoz hasonló kattogó hangokat hallat. Még néhány más madárfaj is képes az echolokációra akár a denevérek, nem sorolom, melyek lényegesen alacsonyabb hangfrekvenciát kibocsátva nem "látnak fülükkel" olyan pontosan mint egy denevér a milliméteres tárgyat is, de az akadályokat sikeresen kikerülik.
Léteznek baleset nélkül kerékpározó vak emberek és hazánkban is él egy vak harcmûvész aki látó gyerekeket tanít önvédelemre Link
A vak emberek pálcájukkal nemcsak az utat/akadályokat tapogatják ki, botjuk kopogásának környezeti visszhangjaira is figyelnek. Kipróbáltam, úgy találom hogy "látó embernek" is hasznos lehet ez a tudás sötét helyen lámpa hiányában. Próbáljátok ki, ha becsukott szemmel összecsapjátok tenyeretek egy tágasabb szobában, hosszabb gyakorlással egyre jobban megkülönböztethetõk a tárgyakról érkezõ visszhangok. Nem túlzok, saját kísérletezésem alapján tapasztaltam, egy idõ után a tárgyak nagysága-távolsága-elhelyezkedése és ami súrolja a hihetetlent, a tompításból felületének összetettsége (sima vagy tagolt felület, szekrényfal, könyvespolc, függöny, érdes vakolat) is megbecsülhetõ. Nem tudom vak ember van-e fórumkollegáink között (lehetséges hiszen egy jó szoftver felolvashatja neki kommentjeinket) de ha van, talán megerõsítheti kísérleti tapasztalataim. Ehhez a témához ajánlok egy könyvet is: Donald R. Griffin Hangok és visszhangok mely számos könnyen leutánozható kísérletet ismertet, szerintem érdekes és érdemes kipróbálni kísérleteit nevet No persze én könnyen beszélek kísérletezésrõl ebben a nagy csendben ami itt körülvesz és szemem kinyitva kontrollálni is tudom "mit láttam a fülemmel" viszont szerintem ez óriási teljesítmény egy zajos városban élõ vak embertõl...