Ez egyértelmû gyémántporos haló, gratulálok itt is!
Láttam, hogy a képtárba tett CZAnál kétségeid voltak gyp ügyben.
Tegyük tisztába!
Gyp esetén hideg idõ + magas RH kell, némi kondenzmaggal persze (erre szokták a finn srácok a kaolint használni). A Gyp a felszín közelében képzõdik, ideális esetben itt lenn a medencében is, de általában csak hegyen látni, mindössze a hidegebb miatt. (nem beszélünk a finnekrõl most)
Alapjukat tekintve a gyp kristályai ugyanazok, mint a cirruszokat, cirrosztrátuszokat alkotók, nagyon picik, és ez semmiképp se hó (aminek a jégtûk hullása esetén tanúi vagyunk).
A gyp más, mint a jelenidõkkel meghatározott csapadékhullás, tehát a gyp nem egyenlõ a 76-ossal. A jégtûk láthatóan vastagodó hóréteget adhatnak, a gyp ennél sokkal rövidebb életû jelenség és sokkal kisebb szemcseméretû. Úgy nézzünk rá, mint a csapadékovira, ahol még meg kell nõni a gyerekeknek ahhoz, hogy csapadékká legyenek. Ezek 1-2 tizedmilliméteres kristályok.
Lásd: Link
Nincs az a meteorológus, aki ekkora kristályméretet már 76-tal ír le. :-) Jó esetben nem is látja a kristályokat, max. a ködszerû felhõjüket. (A halósodástól azért válnak egyenként láthatóvá a méretük ellenére, mert csillannak, ez olyan, mint amikor nem tudod élesen fókuszba hozni pl egy fûszál végén ülõ harmatcsepp csillanását és egy kis fényes kör látszik a képen, holott maga a csillanás csak egy fél milliméteres folt a vízcseppen.)
A jégtûk, amelyek hullani tudnak havazásszerûen, 3-5mm nagyok lehetnek és persze, hullhat ködbõl jégtû, hisz a köd is olyan, mint a felhõ, csak alacsonyan van. :-)Ködnél is megfigyelhetõ a vízcseppméret növekedése, ahogy öregszik a köd és összetapadnak a cseppecskék, ez is kb. olyan, mint a felhõben a csapiképzõdésnél.

Szóval ne akard csapadékként besorolni a gyémántport szerintem, hanem kezeld simán gyémántporként. Abban az értelemben csapi, hogy már elkezdõdött a kondenzálódás. :-)