Nolinak igaza van. (Fénytani kérdésekben érdemes hozzá fordulnunk.) A Déli- és az Északi-sarkkör mentén észlelõk szerint valóban nem csak jégtûk hullanak, hanem lemezek, hasáb és egyéb poligonális alakú jégkristályok. Ezek Stratus-ban éppúgy elõfordulhatnak, mint verõfényes felhõtlen idõben. A különbözõ alakú, nagyon apró jégkristályok nagyon különféle halóelemeket idéznek elõ, a legváltozatosabbakat. Sok szélsõségesen halvány halóelemet a sarkvidékek táján fedeznek fel, és ez nem is csoda.
A szakmeteorológusoknak valóban konzultálniuk kellene a fénytan szakértõivel. (Találkoztam olyan - a fentiek alapján mostmár tudjuk, hogy hibás - szakmai megjegyzésekkel, miszerint a jégtûk halótüneményekkel kapcsolhatók, ez igaz is, de nem teljes. A 76-os számú szinoptikai kódnak halókkal való kapcsolata csak részben igaz.)
A Stratus felhõ hegyeken, alföldön mindenképpen felhõnek tekintendõ (Kékestetõrõl nem véletlenül halljuk ezt: "felhõben van" (Stratus boritja). A levegõben szálldosó jégtû elõbb-utóbb lejut a talajra, tehát csapadék. Ezek is elvitathatatlan tények. (Az már a szakemberek dolga, hogy a jégtû kifejezést igen apró, csillogó jégkristályokra cseréljék.)