Szerintem egy szokásos jelenségrõl van szó, amely majdnem mindig megfigyelhetõ, amikor a kumuluszok estefelé szétesnek, elfoszlanak (ez a Cumulus fumulus lepel). Napnyugta elõtt az elbomló gomolyfelhõk maradványa a légtérben nagy területre terjed ki. Ezt a lenyugvás elõtt álló nap sugarai megvilágitják, amely látványosan kivilágosodik. (Amikor a nap már a látóhatár alatt tartózkodik, a magasabb légköri szinten levõ felhõket, például a cirruszokat árasztja el erõteljes sárgás-narancsos fénnyel. Ha még mélyebbre süllyed a nap, csak az esetleges sztratoszférikus felhõket ragyogja be ezzel a súroló fénnyel. Az éjszakai világitófelhõk megvilágitásához a napnak mély mélyebbre kell ereszkednie.)
Az alsó néhány kilométeres légteret a ma sokfelé elõfordult élénk északias szél és a tegnapi esõzés alaposan kitisztitotta.