Légköroptika
Noli a katonai felderítést csak példának hoztam fel, a részbõl felismerhetõ az egész, továbbá az is hogy a látvány megtévesztés vagy valóság Ez érvényes egy felhõrésben látható tornyosgomoly felismerésére csúcsáról és abból helyzetének becslése. Érvényes a jéghegy csúcsára bár annak víz alatti részeire nem (ezért messze elkerülik mert tudják hogy ott van). Érvényes egy õslénylelet analízisére, melybõl kialakul a lehetséges testforma, testformájából életmódja, abból lehetséges élettere. Anatómiából, biológiából, csillagászatból is hozhatnánk fel számos példát.
Felhõcske kérdése a látható oszlopok számára vonatkozott, nem kötötte ki hogy teljes terjedelmében kell látnunk õket , ezzel akaratlanul teret nyitott a vitának, milyen százalékos láthatósági értéktõl számítsunk láthatónak egy vizsgált objektumot? A vezetéktartó jelentõs része is takarásban van, gondolatvezetéseddel nem sorolható a látható oszlopok közé így az oszlopok száma a naposzlopra korlátozódik, oszlopok száma=1. A fák se láthatóak teljes terjedelmükben, mégis megállapítható hány fa látható a képen.
Ha egy 22-es halo csak részeiben jelenik meg akkor is azt mondjuk hogy halo van bár a teljesség kedvéért jelezzük hogy nem teljes vagy körülírt. Az egyik fórumkollega priviben írt - ha csak az Eiffel-torony csúcsát látjuk tudjuk hogy ott van. Ha a természetben meglátod egy kígyó fejét arrébb húzódsz nehogy megmarjon mert tudod ott van.
Ha egy ismert objektum jellemzõ részét látod, bár nem látható teljes terjedelmében joggal feltételezheted hogy BIZONYOSAN OTT VAN. A teljes láthatóság csak megerõsít. Igaz a mai világban a szélhámosok miatt manapság a "láttam, megfogtam" elv érvényesül, de jelen helyzetben és a fotózott környezetben nincs okunk feltételezni hogy az oszlop látható csúcsa földhányásba ágyazott lábacskákban folytatódik, tehát ott is oszlop van, akkor pedig az oszlopok száma=3 Egy észlelés akkor is lehet hiteles ha csak részeiben látjuk. Jelen esetben sincs okunk kételkedni abban hogy ott a harmadik oszlop is, melyet megerõsít hogy senkinek nem áll érdekében a megtévesztés
Felhõcske kérdése a látható oszlopok számára vonatkozott, nem kötötte ki hogy teljes terjedelmében kell látnunk õket , ezzel akaratlanul teret nyitott a vitának, milyen százalékos láthatósági értéktõl számítsunk láthatónak egy vizsgált objektumot? A vezetéktartó jelentõs része is takarásban van, gondolatvezetéseddel nem sorolható a látható oszlopok közé így az oszlopok száma a naposzlopra korlátozódik, oszlopok száma=1. A fák se láthatóak teljes terjedelmükben, mégis megállapítható hány fa látható a képen.
Ha egy 22-es halo csak részeiben jelenik meg akkor is azt mondjuk hogy halo van bár a teljesség kedvéért jelezzük hogy nem teljes vagy körülírt. Az egyik fórumkollega priviben írt - ha csak az Eiffel-torony csúcsát látjuk tudjuk hogy ott van. Ha a természetben meglátod egy kígyó fejét arrébb húzódsz nehogy megmarjon mert tudod ott van.
Ha egy ismert objektum jellemzõ részét látod, bár nem látható teljes terjedelmében joggal feltételezheted hogy BIZONYOSAN OTT VAN. A teljes láthatóság csak megerõsít. Igaz a mai világban a szélhámosok miatt manapság a "láttam, megfogtam" elv érvényesül, de jelen helyzetben és a fotózott környezetben nincs okunk feltételezni hogy az oszlop látható csúcsa földhányásba ágyazott lábacskákban folytatódik, tehát ott is oszlop van, akkor pedig az oszlopok száma=3 Egy észlelés akkor is lehet hiteles ha csak részeiben látjuk. Jelen esetben sincs okunk kételkedni abban hogy ott a harmadik oszlop is, melyet megerõsít hogy senkinek nem áll érdekében a megtévesztés