Noli protestálok, lécci határozd meg a láthatóság százalékos fogalmát arra az esetre ha nem látszik egy objektum teljes terjedelmében, csak az összfelülethez mérten pár százaléknyi de jól felismerhetõ része. Milyen százalékos értéktõl tekinted teljes értékû észlelésnek? Csak "kézzelfogható" egész számít, felismert kis részébõl logikus következtetéssel felépített egész nem? (tágabb értelemben életünket is nagymértékben részjelenségek felismerése befolyásolja) A látás és észlelés, megpillantás és szemlélhetõség közötti különbségen huzakodunk. Fenntartom, valamibõl egy jól ismert RÉSZT megpillantva, objektív módon elõreláthatóan meghatározható az EGÉSZ, melynek rejtve és fedve maradt részei akár természettudományos módszerekkel is mérhetõk, miként a részecske- vagy asztrofizikában teszik. Azt nem vitathatod, hogy egy tárgy felismerése, helyes értelmezése megpillantott jól ismert része alapján is felismerhetõ (pld. oszlop csúcsa, csacsifül, macskafül) bár a többi része rejtve és fedve vagyon. Szenzációs RSP felvételeden is a részben felhõk között rejtõzõ lila pászmákról felismerjük hogy Red Sprite jelenséget kaptál el nevet
"Látszik a bokorból két nagy nyúlfül, látszik a bokorból Brekkencs orra, és mi látszik a bokorból? Látszik egy tüskés hát!"
Ebbõl már tudni lehet hogy ott nyuszi, béka, süni lapul, bár nem látszanak teljes terjedelmükben, de tudjuk hogy ott vannak nevet Vajon miért keres bokrot és nem a rét közepén guggol le a rászoruló nyelvnyujtas Mert megláthatják tevékenysége közben és egy kis látható részbõl is kitalálható a lényeg... nevet
Az ominózus vitatott oszlop láthatóságáról még annyit, most írás közben látok távolabb egy villanyoszlopot. Igaz, csak a csúcsát mert a fák eltakarják, de attól még ott villanyoszlop van. Ha csak a jól bevert szög fejét látod a fában, akkor is tudod és bátran állíthatod, ott szög van, szöget látsz a fában anélkül hogy kihúznád nevet
Az oszlopot illetõen pedig igazam volt, Felhõcske is korrekten igazolta vidám