Légköroptika
De van: felsõlégköri elektro-optikai emissziók az összefoglaló név. :-)
Ha már sarkításról beszélünk, egy 19. század közepi írást felhozni példának, szerintem inkább sarkítás. :-) Ám ha a nyelvünket AKKOR nem állnak neki felfrissíteni, megújítani, most makoghatnánk németül mi is...
A túlzóan zárkózott szaknyelv, ami a közember számára idegenül hangzik, nem más, mint a közember kizárása a tudomány mûvelésébõl. Ha megnyitod az utat azzal, hogy érthetõ szavakat használsz, sokkal könnyebben megértik azt is, mirõl beszélsz. (S így NEM lesz a szívinfarktusból "infraktus", hanem lesz érthetõen hangzó szívroham, stroke helyett érthetõ szélütés.)
A rövidítések magyarítása más kérdés, ha pl. SMS-t (RSZÜ-t ;-)) írok, én is rövidítek, s néha bizony angolt, de csak azért, mert nincs ékezetem, ami segítené a magyar helyes használatát (van, de akkor csak 40 körüli betûszámot enged egy sms-ben írni, annyi pénzem meg nincs). De például egy felsõ oldalívet FOI-nek, melléknapot MN-nek rövidítek, s érdekes, meg szokták érteni a lányok. Ha a muteromnak írnám, ezzel nem mennék semmire. :-)
Másrészt pl. pont itt a fórumban, ami ugye a "közembernek" is elérhetõ, olvasható, olyan szavakat kell használni, amit aztán egy újságcikkben is viszontlátva meg fog érteni. Ne feledd, nem nagyon van e tudományterületnek más olyan nyílt terepe, ahol BÁRKI tájékozódhat!
Azt is megértem, hogy adott esetben nevetségesnek hathat a magyar név, talán gyermetegnek, de gondolj abba bele, hogy nem kevésbé gyermeteg mondavilág hõseirõl holdakat, kisbolygókat neveztek el. Mi a különbség abban, hogy görög/ latin vagy esetleg germán/ kelta mondavilágból kapott valami elnevezést? Semmi. Az, hogy a klasszikus mûveltség a görög/latin alapokon nyugszik nálunk, pusztán annak köszönhetõ, hogy ott tértek át elõbb a mezõgazdaságra merõben éghajlati okokból s tudtak szilárd államot alkotni a letelepült emberek. Ha kicsit más lett volna a jégkor végi éghajlat, s a germánok lettek volna korai államalkotó kulturális alapok, most Odin és Freya lennének a közismertek, nem Zeusz és Athéné.
Az MRI helyett javaslom a DRK (delejes reszketegségi képalkotás :-)) kifejezést. :-))))) Tréfát félretéve: nem a MÁR meghonosodott neveket, amelyek KÖZISMERTEK, kell számûzni, hanem a vadonatúj területek szakszavait kell magyarul megalkotni s használni. (Egy példa: gyerekkoromban nem értettem, mit magyaráz pesti öreganyám, amikor elmentem az ABC-be, hogy mit hozzak neki a KÖZÉRT-bõl. Mindezt abban a korban, amikor Pestre nem lehetett csak úgy odaköltöznie bárkinek, hanem szabályozott volt, s így képes volt a zárt közösségben egy helyi argó megtelepedni.:-))
A nyelv fejlõdésébe bele tudunk avatkozni azzal, ha jól használjuk a lehetõségeit.
És még egy példa, hogy hova vezet a rossz nyelvismeret és nyelvhasználat: egyre többen vagyunk, akik azért olvasunk valamit eredeti nyelven, mert annyira pocsék fordítások születnek, hibákkal teli, hogy az már fáj. Ha ezt hagyjuk, akkor visszasüllyedünk arra a szintre, ami a középkorban volt, hogy az írásbeliség egyet jelentett a latin írásbeliséggel, s közembernek maximum egy kalendárium jutott az anyanyelvén. Elefántcsonttorony a javából, amit el kell kerülni, ha azt akarjuk, hogy a világ érthetõ és átlátható maradjon MINDENKI számára.
Ha már sarkításról beszélünk, egy 19. század közepi írást felhozni példának, szerintem inkább sarkítás. :-) Ám ha a nyelvünket AKKOR nem állnak neki felfrissíteni, megújítani, most makoghatnánk németül mi is...
A túlzóan zárkózott szaknyelv, ami a közember számára idegenül hangzik, nem más, mint a közember kizárása a tudomány mûvelésébõl. Ha megnyitod az utat azzal, hogy érthetõ szavakat használsz, sokkal könnyebben megértik azt is, mirõl beszélsz. (S így NEM lesz a szívinfarktusból "infraktus", hanem lesz érthetõen hangzó szívroham, stroke helyett érthetõ szélütés.)
A rövidítések magyarítása más kérdés, ha pl. SMS-t (RSZÜ-t ;-)) írok, én is rövidítek, s néha bizony angolt, de csak azért, mert nincs ékezetem, ami segítené a magyar helyes használatát (van, de akkor csak 40 körüli betûszámot enged egy sms-ben írni, annyi pénzem meg nincs). De például egy felsõ oldalívet FOI-nek, melléknapot MN-nek rövidítek, s érdekes, meg szokták érteni a lányok. Ha a muteromnak írnám, ezzel nem mennék semmire. :-)
Másrészt pl. pont itt a fórumban, ami ugye a "közembernek" is elérhetõ, olvasható, olyan szavakat kell használni, amit aztán egy újságcikkben is viszontlátva meg fog érteni. Ne feledd, nem nagyon van e tudományterületnek más olyan nyílt terepe, ahol BÁRKI tájékozódhat!
Azt is megértem, hogy adott esetben nevetségesnek hathat a magyar név, talán gyermetegnek, de gondolj abba bele, hogy nem kevésbé gyermeteg mondavilág hõseirõl holdakat, kisbolygókat neveztek el. Mi a különbség abban, hogy görög/ latin vagy esetleg germán/ kelta mondavilágból kapott valami elnevezést? Semmi. Az, hogy a klasszikus mûveltség a görög/latin alapokon nyugszik nálunk, pusztán annak köszönhetõ, hogy ott tértek át elõbb a mezõgazdaságra merõben éghajlati okokból s tudtak szilárd államot alkotni a letelepült emberek. Ha kicsit más lett volna a jégkor végi éghajlat, s a germánok lettek volna korai államalkotó kulturális alapok, most Odin és Freya lennének a közismertek, nem Zeusz és Athéné.
Az MRI helyett javaslom a DRK (delejes reszketegségi képalkotás :-)) kifejezést. :-))))) Tréfát félretéve: nem a MÁR meghonosodott neveket, amelyek KÖZISMERTEK, kell számûzni, hanem a vadonatúj területek szakszavait kell magyarul megalkotni s használni. (Egy példa: gyerekkoromban nem értettem, mit magyaráz pesti öreganyám, amikor elmentem az ABC-be, hogy mit hozzak neki a KÖZÉRT-bõl. Mindezt abban a korban, amikor Pestre nem lehetett csak úgy odaköltöznie bárkinek, hanem szabályozott volt, s így képes volt a zárt közösségben egy helyi argó megtelepedni.:-))
A nyelv fejlõdésébe bele tudunk avatkozni azzal, ha jól használjuk a lehetõségeit.
És még egy példa, hogy hova vezet a rossz nyelvismeret és nyelvhasználat: egyre többen vagyunk, akik azért olvasunk valamit eredeti nyelven, mert annyira pocsék fordítások születnek, hibákkal teli, hogy az már fáj. Ha ezt hagyjuk, akkor visszasüllyedünk arra a szintre, ami a középkorban volt, hogy az írásbeliség egyet jelentett a latin írásbeliséggel, s közembernek maximum egy kalendárium jutott az anyanyelvén. Elefántcsonttorony a javából, amit el kell kerülni, ha azt akarjuk, hogy a világ érthetõ és átlátható maradjon MINDENKI számára.