Jaj, Rafi, ne kezdd már megint! Apám, egyszer összetalálkozunk, azzal kezdem, hogy szó nélkül jól felpofozlak, attól általában észhez szoktak térni a gyerekek! :-)))
Klasszak a Jupiteres pártás meg keszthelyi halós-koszorús képek!!!!

Elmondom, én hogyan csináltam. Felébredek 2:48-kor, kimegyek a konyhába kávét fõzni. Jön a macska, segít, ahogy kell. Kap reggelit. Közben kinézek, a Hold nem látszik, vaskos felhpzet van. Mire kész a kávé, bekapcsolva a gép, webkamerák, mûholdkép átböngészése következik. Természetesen olyan webkamera nincs, amin Veszprém ege látszana, így csak összematekozni tudom, hogy mi lehet kinn... (erkélyre nem tudok kimenni, mert a férjem édesen alszik, s nem fogom emiatt felkelteni az ajtónyikorgatással) Látom, hogy közeledik valami vékonyabb felhõréteg, akksi-, kártyaellenõrzés, állvány az ajtóba készítése, nadrág felhúzása és kabát, cipõ kikészítése. ekkor kb. fél négy van már. Az egünkön ugyan még mindig nem látni a Holdat, de vékonyabb a felhõzet. A domború tükrömmel kb 2 percenként ellenõrzöm az ablakból, hogy elõbújt-e már a Hold (igen, nagyon kéne egy nagylátószögû periszkóp a háztetõre nekem...), s amikor kiszúrom, hogy van egy halvány folt a felhõben, felöltözöm és kimegyek. Ez kb 3 perc, eddig kialakult a haló, szépen, erõsen. Mintegy 15 percet vagyok lenn, csak itt a ház elõtt, mert a Látóhegyre felmenni kb 25 perc, s addig el is tûnhet a haló, így marad a nagyszerû lakótelepi tájkép, de legalább halóval. :-))) A haló eltûnik, elõször eltakarja alacsonyszintû szutyok, aztán kiderül s csak Ac darabok jönnek-mennek, még csinálnak szép élénk színû pártát, de én már nem megyek ki, mert épp kenyeret dagasztok, aztán úgy 6 felé már totál vastag felhõzet van ismét.