Igazából egymagában a megfelelõ hideg és a páratartalom még nem elég. (A WS meg ugye külön-külön jelzi, ha az adott érték elérte azt, amit megadunk neki.) Mert ha közben kicsivel magasabban ugyanúgy hideg van, akkor nincs ami kifagyjon. Gyémántpor ugyanis akkor jöhet létre, ha a talaj közelében hideg van (mondjuk kisebb, mint -7°C), míg felette meg meleg (legalább 0°C körül). A gyenge keveredésnek hála a fenti vízpára lejut a hideg légrétegbe és szépen létrejönnek a mi halóképzõ kristálykáink. Tipikusan jó idõjárási helyzet, ha Szibéria felõl hideg levegõ nyomul be a Kárpát-medencébe a talaj közelében, miközben elõtte 2-3 hétig hidegpárna volt nálunk folyamatos köddel. Nyugodt levegõ kell a folyamathoz, ebbõl következõen a hideg+magas páratartalom+szél sem jó. És ha véletlenül létrejönnek a kristályok, de közben meg totál borult az ég és nem süti meg õket a Nap, akkor meg ugye nincs halo (feltéve ha nincs egy brutális reflektor a közelben). Arról nem beszélve ugye, hogy ha kialakulnak, akkor sem biztos, hogy megfelelõ az alakjuk, a méretük, vagy a mennyiségük ahhoz, hogy szép komplexumot hozzanak létre. Szóval még gondolkodni kell a dolgon...