Légköroptika
Szeretnék veletek megosztani valamit. Les-zel váltottunk jó pár levelet az elmúlt hetekben, napokban (amúgy is sokat levelezek vele, egyrészt hatalmas tudású, segítõkész és ötletteli ember, másrészt személyesen is imádni való kisöreg óriási szívvel s elsõrangú humorral).
Egyre gyakrabban találkozik olyannal, hogy valaki elküld neki egy képet (nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy OPODként viszontláthassa), aztán Les belevág, nekiáll összeállítani a leendõ OPOD-ot, megírja a szöveget, felépíti a kép beágyazását, stb., amikor a kérdéses kép hopp, beugrik egy másik hasonló oldalon. El lehet képzelni, hogy milyen csalódás neki, hogy befektette a munkát, idõt, s valaki learatta elõle a dolgot.
Amikor olyan összeállítást készít, ahol nem csak egy fotós képe szerepel, ezzel a dologgal az ártatlan fotósoktól is elvész a megjelenés lehetõsége. Olyan ez, mint amikor egész tavasszal meg nyáron dolgozol a kertben, s egy csendes õszi reggelen arra ébredsz, hogy valaki kiszedte a hagymádat, krumplidat a földedbõl, míg aludtál...
Emellett az is érthetõ, ha egy fotós meg akarja többszörözni a lehetõséget, hogy valahol híressé váljon a képe által. De talán meg lehet oldani a dolgot úgy, hogy szortírozza az ember a képeket, aszerint, hogy mi való OPOD-nak, mi EPOD-nak, stb. Ha a megfelelõ helyre küldjük, látszólag csökken a megjelenés esélye, de nem lesz belõle kavarás és mindenki ép lélekkel zárhatja a dolgot.
Les most ott tart, hogy abbahagyja az egész OPOD dolgot ezek miatt. Nagyon remélem, hoyg ez csak pillanatnyi csalódottság miatti ötlet, és nem valami végleges dolog.
Viszont tanulni lehet az esetbõl, mindannyiunk számára hasznos dolgokat is.
Mivel rengeteg csodás képünk van, a következõket érdemes figyelembe venni, ha beküldjük valahova:
- mennyire egyedi, ritka a jelenség
- mennyire kötõdik egy adott egyedi alkalomhoz
- mennyire felel meg a fotó esztétikailag az elvárt színvonalnak
- tudunk-e egyedi ötlettel fûszerezni egy-egy képet
Sokan kiválóan értjük mindegyik dolgot, elkapjuk, amit el kell kapni, jó kompozíciókat fotózunk, s törekszünk arra, hogy az eseményeket is megörökítsük. Vegyük figyelembe azt, hogy az adott esemény mennyire volt hazai, illetve mennyire világszintû; hogy amit csináltunk, az vajon tényleg jobb-e annál, amit máshol csináltak, ha igen, mi az, amivel kitûnik a többi közül. Annak fényében, hogy milyen eseményt, jelenséget ábrázol a képünk, döntsük el, hogy hova küldjük be. Egy mutatós tájképi elemmel látható idõjárási, légköri esemény kiváló EPOD lehet. Amik pedig kapcsolódnak valami csillagászati témához, azok elsõdlegesen vödörre valók.
Egy ritka / szép légköroptikai jelenség mehet OPOD-nak. Mivel Les szeret olyan képeket kitenni, ahol esetleg több fotós ugyanazt a jelenséget más szemszögbõl fotózta, érdemes adott esetben úgy beküldeni, hogy hivatkoznak egymásra a beküldõk (ahogy említettem a minap Bluli és Dzsibzon gyémántporos képeinél). Ezzel egymást és Les munkáját is segítjük, növelve az esélyt, hogy ki is kerül a kép.
A másik az, hogy legalább 15 beküldött remek képre jut egy megjelenés (bármelyik említett oldalt vesszük), ez iszonyú jó szám, ha azt nézzük, világszerte mennyien küldenek. Többek közt emiatt is jutott eszembe a magyar "NOK" ötlete, hogy ne vesszenek kárba azok a képeink, amiket nem tesznek ki sehol, de megérdemelnék.
Sokszor fontos az idõzítés is. Most, hogy a napfogyi volt, nem érdemes pl. a vödörre beküldenie Skyshooternek az orbitális fényoszlopait (gerendáit :-))), mert nem ez van elõtérben, s a szerkesztõk sem arra koncentrálnak, hogy valami mást rakjanak ki, hanem az aktuális eseményt akarják dokumentálni. Ugyanennél a példánál maradva, nálunk, a mi kis csöpörgõs-enyhe telû hazánkban ez iszonyú ritkaság, de ha belevesszük a skandinávokat, oroszokat, baltiakat, stb. már egészen hétköznapi lesz a felvétel (persze nem az, csak nézzünk objektíven, egészen kívülrõl, pl. egy maláj vagy argentín szemével, aki nem tudja, hogy nálunk nem szokás fényoszlopnak nõni). A vödör szerkesztõit nem nagyon érdekli, hogy milyen klíma van nálunk, csak a kép és a hordozott infó egyedisége érdekli. Ez érthetõ is. De OPODként pl. remekül megállná a helyét, mert Les a remek magyar kapcsolatai miatt igenis tisztában van vele, hogy ez itt nem a gyp éden és mennyire ritkaság a natúr oszlop is, nemhogy a felsõ érintõvel koronázott.
Az EPOD a legérdekesebb talán, mivel itt a legátfogóbb a felhozatal, egy szép kristálytól kezdve csillagászati eseményig minden lehet kinn, ez esetben elsõsorban arra érdemes figyelni, hogy rohadt látványos, esztétikus kép legyen (mint pl. Vikarel gyárkéményes tyndallja), amit küldünk, vagy mutasson valami olyan dolgot, amivel a világ gazdagabbá lesz. Sokszor nehéz eldönteni, hogy valamit hova küldjünk be, de dönteni kell.
Szívesen segítek bárkinek abban is, hogy milyen angol szöveg menjen a beküldött képhez (sajnos nem egy esetben tapasztaltam, hogy ez is része a "marketingnek" így a képpel együtt kell jó duma is, hogy észrevegyék). Ne feledjük, ez a 21. század, amikor iszonyú információdömpingben él mindenki, a legtöbb embernek rendelkezésére áll valami remek technikai cucc is, de a tudományt is csak úgy lehet eladni, ha van vele valami kis szenzációhajhászat (sose tették volna ki a vödörre az együttállásos Vénusz koszorús képemet, ha nem írom rá a 2011-et a képre a ledes öngyújtómmal). Ha akarunk valamit elérni, akkor idomulni kell ehhez, ezzel nem csökkentjük a saját munkánk érdemeit, hanem egyszerûen csak több esélyt adunk neki a megmutatkozásra.
Van itt egy csomó fiatal srác és leányzó, sokan még bõven iskolások, s talán jobban át is érzik, amit írtam fentebb, mert maguk is ebben élnek nap mint nap.
Nem elég kiválónak lenni, ezt úgy is kell eladni, hogy észrevegyék. Csak ennyi a lényeg.
Elnézést a hosszas gondolatokért, de úgy érzem, hogy kellett tudnotok róla, s talán könnyebb is lesz a további utunk ezek ismeretében.
Egyre gyakrabban találkozik olyannal, hogy valaki elküld neki egy képet (nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy OPODként viszontláthassa), aztán Les belevág, nekiáll összeállítani a leendõ OPOD-ot, megírja a szöveget, felépíti a kép beágyazását, stb., amikor a kérdéses kép hopp, beugrik egy másik hasonló oldalon. El lehet képzelni, hogy milyen csalódás neki, hogy befektette a munkát, idõt, s valaki learatta elõle a dolgot.
Amikor olyan összeállítást készít, ahol nem csak egy fotós képe szerepel, ezzel a dologgal az ártatlan fotósoktól is elvész a megjelenés lehetõsége. Olyan ez, mint amikor egész tavasszal meg nyáron dolgozol a kertben, s egy csendes õszi reggelen arra ébredsz, hogy valaki kiszedte a hagymádat, krumplidat a földedbõl, míg aludtál...
Emellett az is érthetõ, ha egy fotós meg akarja többszörözni a lehetõséget, hogy valahol híressé váljon a képe által. De talán meg lehet oldani a dolgot úgy, hogy szortírozza az ember a képeket, aszerint, hogy mi való OPOD-nak, mi EPOD-nak, stb. Ha a megfelelõ helyre küldjük, látszólag csökken a megjelenés esélye, de nem lesz belõle kavarás és mindenki ép lélekkel zárhatja a dolgot.
Les most ott tart, hogy abbahagyja az egész OPOD dolgot ezek miatt. Nagyon remélem, hoyg ez csak pillanatnyi csalódottság miatti ötlet, és nem valami végleges dolog.
Viszont tanulni lehet az esetbõl, mindannyiunk számára hasznos dolgokat is.
Mivel rengeteg csodás képünk van, a következõket érdemes figyelembe venni, ha beküldjük valahova:
- mennyire egyedi, ritka a jelenség
- mennyire kötõdik egy adott egyedi alkalomhoz
- mennyire felel meg a fotó esztétikailag az elvárt színvonalnak
- tudunk-e egyedi ötlettel fûszerezni egy-egy képet
Sokan kiválóan értjük mindegyik dolgot, elkapjuk, amit el kell kapni, jó kompozíciókat fotózunk, s törekszünk arra, hogy az eseményeket is megörökítsük. Vegyük figyelembe azt, hogy az adott esemény mennyire volt hazai, illetve mennyire világszintû; hogy amit csináltunk, az vajon tényleg jobb-e annál, amit máshol csináltak, ha igen, mi az, amivel kitûnik a többi közül. Annak fényében, hogy milyen eseményt, jelenséget ábrázol a képünk, döntsük el, hogy hova küldjük be. Egy mutatós tájképi elemmel látható idõjárási, légköri esemény kiváló EPOD lehet. Amik pedig kapcsolódnak valami csillagászati témához, azok elsõdlegesen vödörre valók.
Egy ritka / szép légköroptikai jelenség mehet OPOD-nak. Mivel Les szeret olyan képeket kitenni, ahol esetleg több fotós ugyanazt a jelenséget más szemszögbõl fotózta, érdemes adott esetben úgy beküldeni, hogy hivatkoznak egymásra a beküldõk (ahogy említettem a minap Bluli és Dzsibzon gyémántporos képeinél). Ezzel egymást és Les munkáját is segítjük, növelve az esélyt, hogy ki is kerül a kép.
A másik az, hogy legalább 15 beküldött remek képre jut egy megjelenés (bármelyik említett oldalt vesszük), ez iszonyú jó szám, ha azt nézzük, világszerte mennyien küldenek. Többek közt emiatt is jutott eszembe a magyar "NOK" ötlete, hogy ne vesszenek kárba azok a képeink, amiket nem tesznek ki sehol, de megérdemelnék.
Sokszor fontos az idõzítés is. Most, hogy a napfogyi volt, nem érdemes pl. a vödörre beküldenie Skyshooternek az orbitális fényoszlopait (gerendáit :-))), mert nem ez van elõtérben, s a szerkesztõk sem arra koncentrálnak, hogy valami mást rakjanak ki, hanem az aktuális eseményt akarják dokumentálni. Ugyanennél a példánál maradva, nálunk, a mi kis csöpörgõs-enyhe telû hazánkban ez iszonyú ritkaság, de ha belevesszük a skandinávokat, oroszokat, baltiakat, stb. már egészen hétköznapi lesz a felvétel (persze nem az, csak nézzünk objektíven, egészen kívülrõl, pl. egy maláj vagy argentín szemével, aki nem tudja, hogy nálunk nem szokás fényoszlopnak nõni). A vödör szerkesztõit nem nagyon érdekli, hogy milyen klíma van nálunk, csak a kép és a hordozott infó egyedisége érdekli. Ez érthetõ is. De OPODként pl. remekül megállná a helyét, mert Les a remek magyar kapcsolatai miatt igenis tisztában van vele, hogy ez itt nem a gyp éden és mennyire ritkaság a natúr oszlop is, nemhogy a felsõ érintõvel koronázott.
Az EPOD a legérdekesebb talán, mivel itt a legátfogóbb a felhozatal, egy szép kristálytól kezdve csillagászati eseményig minden lehet kinn, ez esetben elsõsorban arra érdemes figyelni, hogy rohadt látványos, esztétikus kép legyen (mint pl. Vikarel gyárkéményes tyndallja), amit küldünk, vagy mutasson valami olyan dolgot, amivel a világ gazdagabbá lesz. Sokszor nehéz eldönteni, hogy valamit hova küldjünk be, de dönteni kell.
Szívesen segítek bárkinek abban is, hogy milyen angol szöveg menjen a beküldött képhez (sajnos nem egy esetben tapasztaltam, hogy ez is része a "marketingnek" így a képpel együtt kell jó duma is, hogy észrevegyék). Ne feledjük, ez a 21. század, amikor iszonyú információdömpingben él mindenki, a legtöbb embernek rendelkezésére áll valami remek technikai cucc is, de a tudományt is csak úgy lehet eladni, ha van vele valami kis szenzációhajhászat (sose tették volna ki a vödörre az együttállásos Vénusz koszorús képemet, ha nem írom rá a 2011-et a képre a ledes öngyújtómmal). Ha akarunk valamit elérni, akkor idomulni kell ehhez, ezzel nem csökkentjük a saját munkánk érdemeit, hanem egyszerûen csak több esélyt adunk neki a megmutatkozásra.
Van itt egy csomó fiatal srác és leányzó, sokan még bõven iskolások, s talán jobban át is érzik, amit írtam fentebb, mert maguk is ebben élnek nap mint nap.
Nem elég kiválónak lenni, ezt úgy is kell eladni, hogy észrevegyék. Csak ennyi a lényeg.
Elnézést a hosszas gondolatokért, de úgy érzem, hogy kellett tudnotok róla, s talán könnyebb is lesz a további utunk ezek ismeretében.