Az arktikus jégkiterjedtség negatív anomáliája valóban jelentõs, s ez különösen figyelemreméltó az Antarktisz gyenge pozitív eltérésének fényében.
Persze, jobban meggondolva ez nem is olyan nagyon csodálatos: egészen más fizikai környezetben van az antarktikus belföldi jégtakaró és az Arktisz úszó jege. Összehasonlításuk klimatológiai szempontból nem jogosult, legalábbis a szimpla tendenciát illetõ egybevetés nem.
Az antarktiszi jég túlnyomó részét kitevõ szárazföldi jégtakaró kiterjedtsége, vastagsága ugyanis csak a léghõmérséklettõl és a leesõ hó mennyiségétõl függ.
Ezzel gyökeres ellentétben az arktiszi örökös úszójég mennyiségét még egy tényezõ: nevezetesen az alatta elhelyezkedõ tengervíz hõmérséklete befolyásolja.
Úgy tûnik, hogy nem az arktikus tenger téli befagyásával van a gond, hanem a nyári olvadással, illetve az örök jég vastagságának csökkenésével. Ezen a ponton óhatatlanul gyanúba kerül a víz, melynek fajhõje sokkalta több, mint a levegõé -azaz, ugyanakkora hõenergiát lényegesen kisebb hõmérséklet-emelkedés mellett tud raktározni, illetve azonos hõmérséklet-növekedés esetén többszörös mennyiségû hõenergiát vesz fel.
Ha feltesszük, hogy az energiamérleg eltolódásával földünkön megnövekedett a hõmennyiség, úgy azt is feltételeznünk kell, hogy ennek túlnyomó része az óceánok vizében mintegy látensen, nagyon csekély hõmérséklet-növekedés mellett raktározódik.
Ha ez így van, valóban könnyen megnyilvánulhat az úszó jég vastagságának csökkenésében.
E szempontból nagyon jó lenne tudni, hogy vajon a jégtábla felülrõl, a levegõ oldaláról, vagy pedig alulról, a tengervíz oldaláról fogyatkozik-e inkább. Nem tudom, végeztek-e megfigyeléseket ebben az irányban.
A globális hõnövekedéssel elképzelésével jó összhangban van az arktikus jégtábla zsugorodása, de az antarktiszi jégmennyiség növekedése is. Ez utóbbi esetben az enyhébb, nedvesebb levegõ advekciójának megnövekedésével az évi hómennyiség nõ, ugyanakkor itt hiányzik az alulról melegítõ ágens.
A jelenség egyben azt is mutatja, hogy az Antarktisz esetében még mûködnek a kompenzáló klímamechanizmusok.
A megnövekedõ hómennyiség az arktikus jégtábla vastagságát is növelné, de az alsó olvasztó hatás ennek érvényre jutását könnyen meghiúsíthatja.
Az arktikus tengeren más kompenzáló mechanizmus lehetséges: ennek jégolvadás miatti kiédesedése elvileg lassítja a hemiszférikus hõtranszport tengeráramlatokat, így kevesebb meleg tengervíz áramlik alacsonyabb szélességekrõl a jégtábla alá.
Hogy ez a mechanizmus a valóságban mûködik-e, kérdéses.