Globális jelenségek
Nem egészen értem most mirõl van szó. Egy szárazföldi jégtakarót (Antarktisz) vetünk össze egy tengerivel (Jeges-tenger) ?
A 4 %-os növekedésrõl én úgy gondoltam, hogy a déli-sarkvidéki tengeri jég többlete, ugyanúgy az északi-sarkvidéki hiányt sem Grönland és a szigetek okozzák. Sosem vizsgáltam, de szerintem eleve kisebb délen a tengeri jég, így az ingadozásai sem akkorák, mint északon. Valójában az almát és a körtét sem érdemes hasonlítgatni, de a két sarkvidéket sem.Az egészen más környezet miatt természetes az északi nagyobb ingás, hisz egy nagy kaput kivéve zárt tenger, míg délen óceán öleli körül a tengeri jeget, de a sark felõl igen fagyos szelek fújnak állandóan (az északi sarknál nincs olyan hideg). Nem véletlen, hogy a legnagyobb hiány északon a kapunál alakul ki,ahonnan a melegebb tengervíz érkezik. Itt is fagy be leglassabban, nem Kelet-Szibéria vagy Grönland és Kanada partjainál. Nyáron, ha Eurázsiában nagy a meleg, akkor a meleg levegõ is ugyanazt a területet éri el legelõbb, a hatás összeadódik. Vagy nem ?
A 4 %-os növekedésrõl én úgy gondoltam, hogy a déli-sarkvidéki tengeri jég többlete, ugyanúgy az északi-sarkvidéki hiányt sem Grönland és a szigetek okozzák. Sosem vizsgáltam, de szerintem eleve kisebb délen a tengeri jég, így az ingadozásai sem akkorák, mint északon. Valójában az almát és a körtét sem érdemes hasonlítgatni, de a két sarkvidéket sem.Az egészen más környezet miatt természetes az északi nagyobb ingás, hisz egy nagy kaput kivéve zárt tenger, míg délen óceán öleli körül a tengeri jeget, de a sark felõl igen fagyos szelek fújnak állandóan (az északi sarknál nincs olyan hideg). Nem véletlen, hogy a legnagyobb hiány északon a kapunál alakul ki,ahonnan a melegebb tengervíz érkezik. Itt is fagy be leglassabban, nem Kelet-Szibéria vagy Grönland és Kanada partjainál. Nyáron, ha Eurázsiában nagy a meleg, akkor a meleg levegõ is ugyanazt a területet éri el legelõbb, a hatás összeadódik. Vagy nem ?