Link a városka megvilágítási adatai
Megnéztem Stellariumban, hogy halad ott a Nap "felfelé", hát hosszú idõn át cammog közel párhuzamosan a horizonttal. 160 fokos azimutnál éri el a Nap a láthatárt vagyis majdnem délen kel. Arra végig szárazföld van, a kérdéses irány, ahol kel, dombvidéknek megfelelõ tszf magasságú régió. Persze itt már a Föld görbülete is jelentõsen ellensúlyozza a dombokat. (google mapsben megnéztem, gyakorlatilag magasságilag nem különbözik a kérdéses irány látványa attól, amit mondjuk Debrecenbõl látnánk)Elvileg ahhoz, hogy a Novaja Zemlja jelenség létrejöjjön, akár 400km is lehet a távolság a napkeltétõl. (Nuuk kb. 550 km, ott már délelõtt 10-kor kel a nap.) 11-én délben -8 fok volt, 18,5km/h DK szél, 16% RH (durva...) és 50km LT. Sajna mûholdképet nem találtam, de az 50km LT elég beszédes. (összehasonlításul a nuuki reptér adatai szerint ott szélcsend volt és -2 fok, helyenként felhõs, 10km LT, 25% RH.)
Vegyük alapul a jelenség okán, hogy kialakult a kellõen rétegzett és stabil légtömeg, bár ez nekem egy olyan szárazföldi régiónál kicsit fura, ahol kis területen hirtelen hatalmasat ugrik felfelé a tszf (maga az irány még partközeli, lapos terület, de mint tudjuk, aztán igen hirtelen, sziklafalszerûen emelkedik a magasság, ahogy a sziget belseje felé megyünk (kb. 200-ról 800m-re). Ha volt némi DK szél, az pont ezen az irányon keverte meg a levegõt, valószínû csinált is némi turbulenciát a nagy magasságkülönbségû részeken.
Innen messzirõl gondolkodva nekem maga a Novaja Zemlja jelenség nem jön le, ahhoz nem voltak megfelelõen stabil körülmények. Persze helyismerettel többet lehetne tudni. Sokkal inkább gondolok kis léptékû, de többszörös rétegzõdésû helyi (párszor 10 km távolságon kialakult) inverzióra, ami akár a változatos partvidék (szárazföld-tengeröblök váltakozása) is létrejöhetett. Mivel a Nap tizedfokokkal volt a horizont alatt ekkor, még túl erõs inverzió se kell a megjelenítéséhez. Adott esetben akár egy héttel korábban is látható lett volna a napkelte, ha erõs iverzió van.