"Mindkét esetben (Arktisz és Antarktisz) errõl van szó", DE!
Az antarktikus tengeri jéggel mégiscsak az a probléma, hogy szárazföldi eredetû (is), ugyanis a kontinensrõl gleccserként "lefolyó" jeget is a tengeri jéghez számolják, amikor lemászott a kontnens peremérõl, legalábbis én így tudom. Ez pedig viselkedésében megváltoztatja, tehát ugyanarra a klímaváltozásra mégiscsak máshogy reagálna, mint az arktikus, 100%-ban úszó jég.
Tehát: ha Thermometer okfejtésére alapozunk, akkor hiába vizsgáljuk az Antarktiszon is csak a tengeri jeget, az ugyan vékonyodhat a tenger melegedése miatt, de a szárazföldrõl kapja az utánpótlást, és ennek a vastagságát a tenger biztosan nem szabályozza. (Szemben az Északi-sarki jéggel.) Ezáltal a kontinensrõl a tengerbe érkezõ jégtömbök kezdeti vastagsága független lesz a tenger hõmérsékletétõl, ami csak a késõbbi vékonyodási(/vastagodási) ütembe szól bele. Bár elõfordulhatna, hogy a tengeri jég egyformán vékonyodik északon és délen, utóbbi esetben a szárazföldi jég vastagodása ezt akár kompenzálhatja (illetve a szárazföldi jég vastagság-változása módosítja).
A kontinens jelenléte, és annak fent tárgyalt következménye az egyik fõ oka annak, hogy ugyanarra a klímaváltozásra másként reagál(hat) a két sarkvidék tengeri jégborítása.
(Arról már nem is akarok írni, hogy esetleg a klíma sem ugyanúgy változik nevet .)

(Bakonyvár: Szerintem Thermometer is erre a fontos különbségre akarta felhívni a figyelmet, és nem összehasonlítani a kettõt.)