Az összehasonlítást épp a különbözõ mérési (számolási) módszerek teszik szinte lehetetlenné, az egyes intézeteknél némileg más-más sorrend képes kialakulni emiatt az éves min-ek vagy max-ok tekintetében. Kérdés, hogy a sokféle jégkiterjedés közül melyiket tekintjük valóban "A Jégkiterjedésnek"? Gondolok itt arra, hogy pl. ha véletlenül az egész északi-sarkon össze lenne töredezve a jég, de pont 15% fölötti maradna a koncentráció, vagy pedig ha 100m vastagon tömören be lenne fagyva, akkor az ugyanaz-e? Ez esetben a Snowhunter által linkelt intézet mindkettõre ugyanakkora értéket szolgáltatna.
(Összehasonlítani így nyilván csak az ugyanolyan módszerrel mért kiterjedéseket lehet, de az abban jelentkezõ változások vizsgálatakor erre ügyelni kell, hiszen a tömör jég máshogy hat kölcsön az idõjárással (széllel, hõmérséklettel, stb.), mint az összetöredezett jégtáblák.)
A meglátás maga jó lehet, de a tapasztalat nem azt mutatja, hogy ez annyira jól használható a min. elõrejelzésére. Ugyanis akkor nem igazán lehettek volna a 2007-esnél ennyivel nagyobb minimumok, legfeljebb kb. akkorák. (Itt persze kérdés, hogy belefér-e a kb. akkorába a 2007 óta megfigyelt ingadozás, de területekre lebontva egyes helyeken önmagában már túl nagy növekedések is voltak - szerintem.)
Úgy tûnik, hogy az általad említett (egyébként létezõ) hatást a makroszinoptikus rendszerek (ill. azok szélmezõinek) hatása dominálja, s egy csendes, erõs széljárástól mentesebb nyáron ez a vékony jég is képes nagyjából megmaradni a sarkhoz közelebbi részein.