Légköroptika

Köszönöm a kérdést, bár kicsit tartok a véleményformálástól mert a feltûnésre vagy nyereségre vágyók olyannyira bulvárszintre süllyesztették az utóbbi idõben ezt az õsidõk óta ismert természeti jelenséget hogy zavaros fejû misztikus vagy csalás gyanújába keveredhet aki megszólal, esetleg még képet is közöl.
Miután az RSP/vörös lidérc témát alaposan "levadásztátok", a viharfelhõk alatti futófények felé fordultam melybe természetesen a gömbvillámok is "beletartoznak". Ezért tervezem hogy lehetõleg minél több ilyen jelenséget rögzítek fotón/videón és megjelenésük körülményeinek feljegyzem. Saját fogalmazásom szerint rövidítve ez az infravörösben észlelt IRSP(InfraredRunningSprite) és a vizuálisan észlelt VRSP(VisualRunningSprite) "projektem"
Nem akarok a "gömbvillámkutató" szerepében tetszelegni, objektív mért adatok hiányában nem merem meghatározni a jelenségeket csupán a véletlen szerencse folytán átlagosnál gyakoribb észleléseimmel egybevetett véleményemet próbálom megfogalmazni.
Az említett eset reális lehet mert egy 5 éves gyerek még nemigen lehet tudatában az "elvárható" gömbvillám tulajdonságoknak mint pld. a szín, alak, kísérõjelenségek tehát nagyjából azt mondja el saját szavaival amit látott. Skyshooter személyébõl kiindulva feltételezhetõ hogy testvére közlése a gyerek elbeszélése nyomán nincs torzítva elszínezve tehát elgondolkozhatunk rajta.
A szín, méret és szikrázás sok esetben ugyanolyan. Az "átlagos" gömbvillám labdaméretû és narancsszínû, lebegve halad vagy felületen gördül és szikrázik, csendes vagy zümmög/zúg/serceg. A labdaméretû narancsszínû, külsõleg fonalasan gomolygó homogén anyagnak - durva hasonlattal szikrázva izzó pamutgombolyagnak látszik melyrõl hasonlóan pattognak a szikrák ahogy a kovács ráüt az izzó vasra. A kisebbek színe fehér felé tart, ezek hajlamosak "szétporladni" cseppekre. Az engem földhöz vágó jelenség kékesen derengõ gömböcskéket produkált, melyek középpontja feketének tûnt (persze ez lehet a napfolthoz hasonló jelenség amit feketének látunk de nem fekete csak halványabb környezeténél). Nem szikráztak, buborékfújáshoz hasonlóan szelíden sorjáztak elõ a konnektorból és hangtalanul libegtek rám (színük a fekete magocskától kifelé haladva vált át egyre világosabb kékbe, a gömb határán már fényes fehér volt). Viszont anno a laktanya villámhárítóját összegubancoló villámcsapás után többed magammal látott gömb embermagasságú volt és áttetszõ (átlátszott a mögöttes terület, csupán fokozatosan elhalványodó kékes kontúrok jelezték ottlétét, nem mozgott nem szikrázott hangtalanul állt percekig egy fa alatt már meguntuk nézni majd hirtelen eltûnt mintha kikapcsolták volna) Úgy vélem hogy nincs egységes "elvárható" megjelenési forma, csak jellegzetességük szerint csoportosítható megjelenési formák - pingponglabda vagy borsószemnyi cseppek csoportokban~"strandlabda"~ magányos "óriás"; fehér~kékes~narancs~áttetszõ, libeg~száguld~"ácsorog"; csendben eltûnik~valami résbe búvik~felrobban (a vörös lidérceket is csoportosítják, van már medúza, répa, brokkoli, A-bomb sprite-kategória). Laikus véleményem hogy különféle gömbvillámtípusok léteznek melyek keletkezési mechanizmusát életét és rájuk jellemzõ hatásaikat születési környezetük határozza meg. Laikus vélekedésem szerint egy adott ponton mindig ugyanazon mechanizmussal keletkezik egy örvénylõ elektromos mag, mely formálja környezetét és környezete formálja a magot kölcsönhatásokban alakítva a végsõ formát, távoli hasonlattal ahogy egy szabó szab magára ruhát az éppen rendelkezésére álló anyagokból. Ezért (szerintem) nincs két egyforma gömbvillám, csak kiugró jellegzetességeik szerint csoportosítható fõbb típusok és altípusok. Minden egyes gömbvillám tulajdonságait és késõbbi hatásait keletkezésük módja és helye határozhatja meg. Mozgásukat környezetük elektromos "ösvényei" irányíthatják de a légmozgás vélhetõen nem befolyásolja mert tomboló viharban fotóztam a széliránytól független irányokba céltalanul kóválygó "strandlabdát" (rátelézve kis fehéres gömb vöröses magnak ható folttal, ezért megoszlott kollegáim véleménye). A "csíkhúzós" felvételen elém "szlalomozó" sem törõdött a viharos széllel.
Skyshooter beszámolója nekem hitelesnek tûnik. A "leggyakoribb" formát láthatta a gyerek: semlegesen viselkedõ szikrázó "sétálgató"narancs labda. A közismert beszámolóktól függetlenül teljesen megegyezik édesapám gyerekkori élményével: az õ esetében nyitott ablakon libegett be egy narancsszínû gömb, csendesen átlebegett a döbbenten ülõ emberek között és eltûnt a kályhacsõnél. Ami érdekes lehet: volt-e hangjelenség, elektrosztatikus jelenségek, hõhatás. Engem anno földre tepert az elektrosztatikus taszítóhatás, mintha valaki bal vállamnál fogva felsõtestemet megcsavarva hátulról akarna földre rántani. Kétségbeesetten ellenkeztem míg a földre kerültem, közben csendesen libegve szállingóztak rám, ruházatomra és körém a gömböcskék. Hang vagy hõhatás nem volt, az arcomra libegõk "tapintásérzetet" sem keltettek, ruházatom is ép maradt. Szerencse hogy Skyshooter történetében szerencsére a leggyakoribb "szelíd" formájával találkozott a gyerek. A kékesfehér pingpong-labdányi típus a "leggonoszabb" robban, tör-zúz, éget pld. hegyoldalban bivakoló alpinista sátrában megjelenve meggyújtott pár holmit majd felrobbant, eközben a szerencsétlen ember karját/lábát megégette, eltûnésekor karjából kiszakított egy darab húst.
Úgy vélem, nagy valószínûséggel gömbvillámot látott a gyerek. Ha ugratás lenne esetleg, lelke rajta, a leírtakat akkor is fenntartom, mert az átlagosnál gyakrabban láttam hasonló jelenségeket. Az IRSP/VRSP jelenségek fotózását/videózását is ezért folytatom. A témához illeszkedõen egy talányos kép, a folt fénye összevethetõ az utcalámpáéval

A korábban feltett IR videóknál már említettem, elõbb úgy véltem hogy leszállni készülõ repülõ reflektora, de nem jött se hang se gép. Tûzijáték/petárda sem volt. A fényfolt felhõk között lefutó de konkrét vonalas formát nem mutató hangtalan kisüléssorozat után pár másodperccel jelent meg, 29-ig számoltam mire eltûnt.
Akit esetleg érdekel az IRSP/VRSP "futófény" jelenség észlelése: eddigi tapasztalatom szerint elvonuló viharok után láthatók a felhõk "hasán" amikor a vihar már hallótávolságon kívülre távolodott. Bizonyára halványak, nappal még nem láttam, éjjel IR videóval lehet jól észlelni. Némelyik vizuálisan is felfedezhetõ ha az ember már érzi mit-hol keressen. Pályájuk nem látványos, rövid lefutású (10~30° látószögû) meteorpályákra emlékeztet de teljesen zárt felhõzet alján láthatóak és van amelyik szinuszoid hurkot ír le amit meteor nemigen tesz. Felhõalapmérõ IR fénykévéjére is gondoltam, de azt szabad szemmel nem látni és vizuálisan is láttam már a fejem fölötti felhõn ilyen fényjelenséget.