Globális jelenségek
Dobríj vécser!
Lényegtelen, hogy hol vannak a lemezhatárok. Tekintsük Izland esetét! Két lemez határán fekszik, ráadásul egy plusz köpenydiapír ( Link ) is rásegít a hõtöbbletre. Annak ellenére, hogy még 4 kilométer mély óceán a sincs a Vatnajökull ( Link ) alatt, ráadásul közvetlen vulkánokon fekszik, melyeknek hõje és a földhõ is közvetlenül a jég alá jut, köszöni szépen, aránylag jól van. Noha a sarki jég nincs olyan vastag, mint a Vatnajökull jege, azért érezzük, hogy nem jelentõs a dolog ebbõl a szempontból. És még a víz sem áll ám a sarki térségben, hanem áramlások hada hálózza be, továbbá ezen mélytengeri áramlásokba tápált hõ (fõleg) az Atlanti-óceán fenekéhez közel az Észak-Atlanti meleg áramlás alatt pár kilométerrel szépen kicsusszan a térségbõl anélkül, hogy bármily jelentõs hatása lenne a felszínközeli vizekre.
Lényegtelen, hogy hol vannak a lemezhatárok. Tekintsük Izland esetét! Két lemez határán fekszik, ráadásul egy plusz köpenydiapír ( Link ) is rásegít a hõtöbbletre. Annak ellenére, hogy még 4 kilométer mély óceán a sincs a Vatnajökull ( Link ) alatt, ráadásul közvetlen vulkánokon fekszik, melyeknek hõje és a földhõ is közvetlenül a jég alá jut, köszöni szépen, aránylag jól van. Noha a sarki jég nincs olyan vastag, mint a Vatnajökull jege, azért érezzük, hogy nem jelentõs a dolog ebbõl a szempontból. És még a víz sem áll ám a sarki térségben, hanem áramlások hada hálózza be, továbbá ezen mélytengeri áramlásokba tápált hõ (fõleg) az Atlanti-óceán fenekéhez közel az Észak-Atlanti meleg áramlás alatt pár kilométerrel szépen kicsusszan a térségbõl anélkül, hogy bármily jelentõs hatása lenne a felszínközeli vizekre.