Kiegészítve egy kis populációbiológiával Dávid véleményét:a reprodukciós fázis során a fás növényeknél jelentkezõ eltérõ mag(esetünkben makknevettermés ciklusok, az adott faj túlélési stratégiájával állnak összefüggésben.Az r startégisták(pl. nyír), gyors kolonizációra rendezkedtek be, a szukceszió (adott terület zárótársulásához vezetõ folyamatok összessége, egyszerûen beerdõsülése) elsõ fázisaiban jelennek meg.Ezekre a pionír fajokra jellemzõ inkább az éves rendszeres magtermés.A K stratégista klimax (záró) fajok (szukcessziós sorban, természetes folyamatoknál késõbb jelennek meg, mint pl. tölgyfajok, bükk stb.) magtermése már rendszertelenebb.Ez a szakaszosság valóban idõjárási, termõhelyi viszonyokra és a fásszárú növény fiziológiai állapotának tulajdonságaira vezethetõek visza.A klimaxfajok magtermése (pl. a tölgy makkja), valójában erõsen rendszertelen képet mutat, csak kb. tudjuk az egyes ciklusokat meghatározni.Evolúciós oka van a jelenségnek:az alapvetõen nagy energia és tápértékû magvakra specializálódott magkárosítók populációs ciklusai (felszaporodás stb.) nehezebben alkalmazkodnak így, ha nincsenek kifejezett törvényszerûségek a magtermésben.
Nincs együtt oszcillálás.Errõl Mátyás Csaba professzor írt azt hiszem bõvebben.