A 850 meg hasonló magas rétegek melegedésének nemigen van közvetlen hatása az éjszakai kisugárzásos lehűlésre. Azon keresztül természetesen van, hogy az előző napi Tmax magasabb, és emiatt magasabbról indul a lehűlés, de ezt fogjuk fel közvetett hatásnak. Magyarán, ha mondjuk éppen az éjszakai időszakban történik odafönt jelentős melegadvekció, de a felszín közeli rétegekben még szélcsendes, alacsony harmatpontú légtömeg uralkodik, és hozzá persze derült idő van, akkor a 2 m-es hőmérséklet alakulását ez utóbbiak befolyásolják csak.

A megoldás kulcsa valószínűleg ott keresendő, hogy az elmúlt napokban eltakarodott végre az afrikai szutyok által generált Cs felhőzet, tisztult valamelyest a légkör, a zavartalanul napos időben pedig így március végén már igen erős a besugárzás - tehát a talajfelszín napközben már jelentős hőtartalékot szerez, ami éjszaka már nehezebben illan el, visszafogva ezzel némiképp a kisugárzást.
Gondolj csak egy forró, de száraz nyári, anticiklonos helyzetre. Hiába csak mondjuk 10 fok a Td éjszaka, az előző nappali 35 fokról biztosan nem fogunk lehűlni reggelre 10 fokra, pedig zavartalan kisugárzás, derült idő, szélcsend van.

Legalábbis átlagos fekvésekben igaz ez. Nyilván a fagyzugos helyek, ahová "befolyik" a hideg, vagy a homokpuszták, ahol a talajfelszín teljesen máshogy sugároz ki, könnyebben ledolgozzák a hátrányt, még nyáron is.