Ahogy korábban írtam már róla, a Budapest-Pestszentlőrincre 1841-től kezdődően homogenizált csapadék-adatsorban az idei január-februári összeg (10 mm) rekordalacsonynak adódott. Nos, az érkező mediterrán ciklon a hónap legutolsó napján mindent megtett, hogy a január-február-márciusi hármas már ne írja be magát hasonlóképpen az évkönyvekbe, de végül egy hajszálnyival éppen hogy becsúsztunk. 15 mm lett a márciusi összeg, amivel a 3 hónap együttesen tehát 25 mm, ennél kevesebb pedig még nem fordult elő az elmúlt 181 évben, az eddigi rekordot 1894 tartotta, 26 mm-es összeggel.

Mivel a ciklonból itt ma már olyan túlságosan nagy mennyiség nem esett, ezért az év jelen pillanatban 29 mm-nél jár.
Így aztán szélsőségekre vadászó szemeinket most már a január-áprilisi, 4 hónapos összegre vethetjük. Ezt a rekordot egyelőre az 1949-es év tartja a maga 45 mm-es értékével.
Elsőre persze komolytalannak tűnik a felvetés a hónap legelső napján, hogy az április további részében vajon lehetséges-e 17 mm alatt maradnunk.
Azonban annyit hadd tegyek hozzá, hogy az elmúlt másfél évtizedben a középső tavaszi hónapunk errefelé rendkívül szárazzá vált. A 2006-21-es átlag mindössze 24 mm, és ebben is jókora szerepet vállal az emlékezetes 2017-es havas, mediterrán ciklonos szituáció - ha azt az évet figyelmen kívül hagyjuk, akkor még kevesebb, soványka 21 mm adódik. Tehát pusztán ennek alapján nem is olyan lehetetlen, de majd meglátjuk...