Erre a klasszikus magyarázatokat tudom mondani, ezek tények:
A Dunántúlon statisztikusan is bizonyíthatón több hó esik, ám keleten az a kevesebb tovább megmarad.
A Dunántúlon a több délnyugaton, a kevesebb északnyugaton esik, ám elõbbiben többször, több idõjárási helyzetben, utóbbiban kevesebbszer, de több.
Keleten, északon többször és több esik, mint délen, és tovább megmarad.
Az ország középsõ része ennek átlaga.

Ezek általánosságban értendõk, ezek fontos szegmense a mediterrán ciklon, melyek bizony legtöbb havat dny-on rakják le, itt is Dk a legrosszabb helyzetben lévõ.
A tartósság ügyében az ék-nél többször többet kapó ény-on hamarabb eltûnik, mint ék-en, ahol a legtovább megmaradhat.
A keveredési zónák esetén kb. egyenlõ arányt képviselnek a dunántúlra hideg, ék-re melegadvekciót szállítók (1), a mindenhová havat adók(2), ill. csak a délen havat adó (3)típusok.
Ezekben vannak afféle (több éves) ciklusok, utóbbi 20 év ömlesztve:
A 90-es évek közepéig vegyesen, 90-es évek közepén az 1-es volt meghatározó, a 90-es évek végén-évtizedünk elején újra vegyes, 2002-2003 tele ugye a 2-es jegyében telt, azóta újból az 1-es gyakoribb.